Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1941
21 gondolhatunk, mivel a nemesség szegény, még mezőgazdasági üzeméből is állandóan hiányzik a megfelelő forgótőke. A hazai kereskedelemnél nemcsak az a fontos, hogy megteremtsük, hanem az és főleg az, hogy saját kezünkben tartsuk. „Való ugyan, hogy kereskedésünk körülményei nem igen kedvezők, de nem is azt akarom én mondani, hogy angolok legyünk, elég volna nekünk, ha egyszer csak azt tehetnénk is, hogy ne lennénk egészen a zsidók zsebjében, amit pedig megtehetnénk, mihelyt egyesületekbe lépnénk, mert minden testben rejtezik gyógyerő, csak azt felfedezni és munkáltatni kell; különben pedig ha oly szabad lesz is kereskedésünk mint az angolé, ha magunk nem kereskedünk, csak azok maradunk, akik voltunk, mert nem elég a szabad kereskedés, hanem szükséges, hogy a nemzet maga kereskedjék, különben mások használják azt." A kérdés lényegét hivatásos közgazdasági író sem láthatta volna világosabban. Ha mi magyarok meg nem szervezzük az ipart és kereskedelmet, két lehetőség áll fenn, vagy külföldi vagy a hazai zsidó töke csinálja meg. Az első megoldásnak veszélye a gazdasági függés. Erős tőkével rendelkező külföldi vállalatok leányvállalatok alapításával elérik, hogy az árszabályozásban döntő szerepet vihetnek, hasonló célú magyar vállalatok alapítását pedig saját anyagi fölényükkel hiúsítják meg. A honi zsidó gazdasági kezdeményezés is veszélyes, mivel erős tőkéik megsokszorozódnak, az ország gazdasági erőiben olyan hatalomra tesznek szert, ami nem kívánatos. A magyar nép fényűzésre való hajlama gazdaságilag roppant veszélyt jelent, mivel iparcikkeinket nagyrészt külföldről hozatjuk. Közös hibája a pompakedvelés nemesnek, köznépnek egyformán. ,.Nemcsak nemeseink többnyire értékeiken felül pompáznak, de még a magyar köznép is anynyira módiz sok tájakon, hogy a paraszt asszonyok és leányok ruháját csak a szabás választja meg az úri asszonyokétul; valamint a legények is már most nem elégednek meg az előbbi férfias öltözettel, hanem külföldi selyem nyakravalókat, külföldi tarka és erőtlen szövetekből készült mellényeket stb. kezdenek viselni. A fényűzés közkeletű mentsége, hogy gyorsítja a pénz forgását, növeli a pénzforgalmat. De ez csak ott mentség, ahol a fényűzési cikk honi termék, „de midőn az ekeszarvon kívül alig van egyéb a nemzet kezében és mégis külföldieskedik, akkor valójában a pénzforgás oly gyors, hogy azt nem kezünkkel, de még szemünkkel sem foghatjuk meg. s gyakran minekelőtte learatnánk a búzát, már annak ára London körül jár." A mértéktelen fényűzés külföldön is elszegényítette a nemességet, Franciaország nemességének elszegényedése közismert volt, de ott a polgárság gazdagodott a felsőbb osztály javaiból, a tőke más szerephez jutva továbbra is használt az ország gazdaságának. Nálunk az örökös pénztelenség pedig még az esetleg meglevő mezei szorgalmat is meebénítia. A pompakedvelés nemcsak ruházatban, külföldieskedésben nyilvánul meg. Fényűzés, pompakedvelés látszik „még a magyar gazdasági barmokból is, amit nemcsak a páratlan szépségű és pompájú szarvasmarha és szép ló, de még a nagy villásszarvú magyar juh és hosszú, sima, fehér, konyult fülű disznó is nyilván mutat". Ha a külföldi állatfajtákkal hasonlítjuk össze a honiakat, láthatjuk, „hogy a magyar inkább fantáziás, mint számolgató nemzet". A külső tulajdonság döntő sze rcoet
