Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1940

43 növendékeinket. Az ünnepi beszédet Kója Béla mondta. Június 22-én ifjúságunk torna-bemutatót rendezett a székesfőváros gyönyörű sporttelepén. A szebbnélszebb és kiváló hozzáértéssel vezetett gyakorlatok felejthetetlen déiutánt szereztek a nagy számmal megjelent szülőknek s intézetünk jóbarátainak. Jún. 25-én Te Deummal és ünnepéllyel fejeztük be az iskolai évet. Befejező ünnepélyünkön, mint a megnyitón is, a szülők, kevés kivétellel, teljes számban megjelentek. 14. Sírgondozás. A hazafias nevelést és nemzeti nagyjaink iránt való, kegyelet ápolását szolgálta, hogy intézetünk, illetőleg az intézet cserkészei, Czuczor Gergelynek, a magyar Szent Benedek-rend e kiváló költője és tudós tagjának sírját gondozták. A sírt halottak napjára a cserkészek rendbehozták, nov. 1-én a cserkészcsapat 2—2 tagja negyedórai váltással, díszőrséget állt mellette. 15. Szü!ői értekezlet. Családias nevelésünk következménye, hogy a szülőkkel is közvetlen, őszinte érintkezési formát akarunk fenntartani. Különösen hangsúlyozom az őszinteség fontosságát, mert nélküle eredményt sem a tanulásban, sem a jelleniképzésben elgondolni nem tudok. Bár hitem szerint már maga a szülői állapot képesíti a szülőket természetes kötelességük, a nevelés, teljesítésére, a tanári kar mégis segítségükre akart lenni felelősségteljes

1 munkájukban, amikor szülői értekezleteket tartott. Az elsőn az igazgató adott elő a fegyelmi szabályok s a Rendtartás fegyelmi intézkedéseinek szelleméről s őszinte, meggyőződésből fakadó megtartásuk nevelő értékéről. A másodikon Borbély Kamill értekezett. , Az előadás címe: „Totális nevelés" és az előadó azt tűzte ki célul, hogy a szülőkkel megismertesse azt az új pedagógiai szellemet, amely ma Európa új berendezésű államaiban a nevelést irányítja. — Az elmúlt évtizedekben a nevelés épúgy, mint a társadalmi berendezkedés, a politikai és a gazdasági élet meglehetős állandóságot mutatott: az iskolai tanulmányok, a fegyelmi szabályok és nevelési elvek hosszú időn keresztül alig változtak. Az utóbbi egy-két évben azonban Európaszerte új szellemiség van kialakulóban, amely az egész nevelést is új alapokra akarja helyezni. Nemcsak a tanulmányi anyag változik meg, nemcsak az iskola külseje, a fegyelem, a munkarend, hanem egészen új pedagógiai rendszer körvonalai bontakoznak ki. Kitágul a nevelés feladata, totális akar lenni minden vonatkozásban. Kitágul a tanítandó személyek köre, nemcsak a gyermekeket akarják nevelni, hanem az egész nemzetet, kitágul a nevelés eszménye, nem az egyén érdeke a fontos többé, hanem a közösségé. Az iskola eddig elsősorban szellemi kiképzést akart adni, a totális nevelésben egyenlő értékűnek tartják a szellemi nevelést, a jellem és a testnevelést. Ennek megfelelően megváltozik a tananyag, sőt az időbeosztás is, a totális nevelés az ifjúság egész idejét leköti. Merőben új, a régitől eltérő generáció felnevelése a cél: új szenemiséggel, új világnézettel, politikai és társadalmi szemlélettel. Teljes egészében még nem jutott el hozzánk ez a nevelési eszmény, de hatását már több vonatkozásban is érezhetjük. Egyelőre még nem lehet látni az eredményt, nem tudhatjuk, mi lesz ebből az új rendszerből maradandó és mi változik meg idő folyamán, de bármit hoz is a jövő, azoknak, akiknek a kezébe a nemzet ifjúságának a nevelése van letéve, fel kell készülniök az új szellem fogadására. Meg kell ismerniök és megértéssel kell nézniök az ifjúság megváltozott gondolkodását és úgy kell azt irányítaniok, hogy minél többet lehessen megmenteni a mult maradandó értékeiből. Nem lehet a cél: eltitkolni az ifjúság előtt az idők változását, meg kell azt velük ismertetni, de úgy, hogy abból hasznot meríthessenek. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a korszellem elsősorban az irodalomban jelentkezik: kellő óvatossággal tehát a diák kezébe kell adni azokat az olvasmányo-