Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1939

72 des formában az Otthon életéről, beJsö munkájáról, az őrsi gyűlésről, a parancsnoki szobáról, a szülök és parancsnok közti kapcsolatról gyakorlatiasan tájékoztattuk a közönséget. Az iskolai év végén pedig 20 P-ös jutalmat kaptunk a Szövetségtől az évi jó munkánk elismeréséül, hogy egy szegénysorsú cserkészt táborba vigyünk. Egyéb társadalmi és cserkész kivonulásaink: Március 27-én Majláth Gusztáv gróf püspök úr temetésén voltunk és mint az ifjúság nagy barátját, végig kisértük a Szent Mihály templomtól a Damjanichutca végéig, a Regnumi kápolnáig. Április 28-án, Szent György ünnepségen volt a csapat. A Bazilika előtti téren hallgatott szentmise után, melyen Witz Béla, tb. Országos Cserkészelnök úr mondott szentbeszédet, ünnepi menetben vonult a csapat az Országzászló elé, ahol az ünnepség szónokának, Brisits Frigyes cisztercita gimn. igazgató beszédét hallgattuk meg. Május 4-én Bangha Béla jezsuita páter tetemét kísértük a Bazilikától a Kerepesi-temetőig. Ünnepélyt csapatunk két alkalommal rendezett. A víziünnepélyről a vízicserkészetnél számolunk be. A másik ünnepség a cserkészjelöltek fogadalomtétele alkalmával volt, május 2-án. 8 órakor szentmisén vettek részt az összes cserkészek és mint a középkor lovagjainak eszményét követő újkori lovagok, szentáldozáshoz járultak. Az ünnep szentmisét Koszterszitz József dr., a budapesti Ráday-utcai Szent Imre-Kollégium igazgatója végezte. 9 órakor volt a fogadalom ünnepsége. Az esős idő ellenére az udvaron nagyszámú közönség jött össze. Résztvett rajta az intézet egész ifjúsága. Az ünnepi szónok ugyancsak Koszterszitz József igazgató úr volt. Az ő meleg, közvetlen hangján buzdította a fiúkat, hogy a nehézségekkel bátran nézzenek mindig szembe, ahogy nekünk nem lehet még eső sem akadály! S a pártok mai harcában mindig csak az lebegjen szemük előtt, hogy keresztény és magyar szellemben építő munkát végezzenek. Ahogy a cseresznyefa termést akar hozni ösztönszerűen és nem mondhatja, hogy nyári fagy-párti, vagy a favágó pártján van, aki fejszével jön ellene, épúgy a magyar cserkészben is csak egy nagy eszme élhet: a magyar élniakarás! A fiúknak a cserkészet erejében rejlő törhetetlen hitét Siklaki István III. o. t. fejezte ki szépen előadott szavalatával. A cserkészmunka fokozására az egyes őrsök és rajok több zártkörű ünnepet is rendeztek. Ilyenek voltak a Mikulás-est, karácsonyfa-ünnepélyek, farsangi vidám délután, parancsnok névnapja. A cserkészek az idei tanévben is leveleztek külföldi cserkészekkel, de a régi lelkesedés lelohadt. Pedig régen az ilyen barátkozás gyakorlati jelentőségű is volt. Olaszországban, Franciaországban és Angliában járhatott és a levelező fiúnak vendége lehetett. A háborús viszonyok azonban kiábrándították a fiúkat abból a szép elgondolásból, hogy a magyarság iránti érdeklődést, a magyar jövendőt békés úton építsék a külföld szemében. A nyári tábort Rozsnyó mellé, Berzentére tervezzük. A tábor helyét Than Albinné bárónőtől kaptuk meg. Részvételi díja az árak emelkedése miatt, a múlthoz képest nagyobb lesz: a vasúti költségen kívül 30 pengő. Havasi Lucius, a cserkészcsapat parancsnoka. 3. Kisfaludy Károly önképzőkör. A Kisfaludy Károly önképzőkör mindenkori elnöke az intézet igazgatója. Megbízásából idei vezetője Brunner Emőd volt. A vezető tanár a tagok választása alapján a következő tisztikart erősítette