Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1939

68 László, v. Koltai Károly, Dormán András VIII. o. tanulók. Az egyes őrsök élén állnak: Bodor Endre st. egy. hall., Horváth Ferenc, Donnán András VIII. o., Balázs Zoltán, Skyva János, Huszár Gyula VII. o., Borka József, Denk Gusztáv, Galambos László, Sályi István, Korbuly István, Nógrádi József VI. o. tanulók. a) A csekészcsapat szárazföldi csoportja a nyári szünetben június 26-tól július 13-ig Szilvásváradon táborozott. A táborhely vadregényes, hegyekkel koszorúzott völgyben, Pallavicini Alfonz Károly őrgróf úr birtokán volt. Részvételi díjat 24 P-t fizettek a vasúti jegyen kívül. A tábor célja a magyarság fejlesztése, a magyar dal-, a magyar nép ismerete és a honvédelmi ismeretek gyarapítása. A vallásos életet fejlesztette a naponkint tartott szentmise, melyen a szolgálatos őrsökön kívül mindenki résztvett. Buzgók voltak a cserkészek a szentáldozásban is. A tábor felépítésének és díszítésének befejezése után őrsönkint és rajonkint kirándulásokat rendeztünk. A kirándulások helyei: Bélapátfalva, Csurgó, Visnyó, Bálványos. Legnagyobb kirándulásunk Lillafüredre volt két csoportban. A szülök napján meglátogatott bennünket 30 szülő, s az igazgató úr vezetésével Nagy Julián, Simonyi Kunó, Pados Ottokár tanárok. Ünnepnapokon a faluból sokan jöttek ki hozzánk, hogy a fiúk játékos jókedvében, a tábortüzek mellett, gyönyörködjenek. Hazajövet Egerben szállott meg a csapat. Pálos Bernardin dr. ciszterci-rendi igazgató úr jóvoltából nagyon jó fekvőhelyet kaptunk és Peszerzér Asztrik tanár úr szíves útbaigazításai alapján kellemesen töltöttünk el egy napot. Megnéztük a cisztercita templomot és élveztük a barokk stílus e remek alkotását, díszítései közt Borgia Sz. Ferenc szobrát. A barokk stílus jellemző sajátságait állapítottuk meg, amikor végigjártuk a várost, megtekintve a minoriták templomát, a vármegyeház kapuját, a székesegyházat, a líceumot. Egyes, vállalkozó cserkészek a várban és Gárdonyi sírjánál is voltak. Szeptember elején, az iskolai év kezdetével együtt, a cserkészmunka is újra megindult. Célkitűzésünk volt: 1. a cserkészpróbák anyagát a nemzetvédelmi szempontok figyelembe-vételével kiegészíteni, (a jelöltek és a II. próbára készülők már kezdettől fogva ily szellemben kapnak kiképzést); 2. a magyar nóták ismerete; 3. a magyar föld, a magyar nép nagy kérdéseinek meglátása; 4. a katonás fegyelem; 5. a természet szeretete. A cserkészmunka elsősorban az őrsi és rajgyűléseken folyt. Csapatgyűlés csak ritkán volt. A vezetők arra törekedtek, hogy az adminisztrációt minél jobban csökkentsék. Helyette a gyűléseket vonzókká, változatossá, romantikussá tegyék. A jelöltek raja, a Szent Benedek-r&\, szeptember 24-én kirándulás keretében alakult meg. Ezzel is jelezte, hogy életük jelszava lesz: „Szabadba, fiúk". Eleinte, még az elemi kiképzés tartott, hetenkint volt rajösszejövetel. A 10 törvény ismeretére maga a parancsnok vezette a cserkészjelölteket. Az ujoncpróba anyagát a rajvezető, Korbuly Tamás VIII. o. t. 25 pontra bontotta szét s minden gyűlésen egy-egy pontot sajátítottak el. A kiképzés nagyon alapos volt. A fiúk munkakedvének fokozására a jelölteknél pontozás volt. A gyengék így lemaradtak, csak a legjava kerülhetett fogadalomtételre. A pontozást először karácsonykor, másodszor húsvétkor zárták le. Első helyre került Korbuly István őrse. A kiképzés egységének előmozdítását szolgálta az, hogy a vezetői kar két hetenkint megbeszélést tartott az őrsi gyűlések anyagáról és a nevelés irányáról. A fiúk önnevelésük céljából a karácsonyfa-ünnepségen egy-egy hibájukat leírták, borítékba zárták, s azóta próbálnak róla leszokni. Egy év múlva felbontják. A cserkészpróbák átismétlésére 8 versenyt rendeztek. A lelkes raj dicséretet érdemel évi munkájáért. Ugyancsak elismerés illeti a legöregebb fiúkat is, a Szent Gellért-ra\L Létszámuk már nagyon kicsi. A felsőbb osztályos fiúkat ugyanis nagyon nehéz a