Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1939

4 viselés ajándéka volt a nemzet számára egy tisztán látó, vezetni tudó szikrázó akarat. Az akarat apáról fiúra szálló örökség a Horthy-családban. A Horthy­címer pajzsán páncélos kemény férfikéz búzafejeket tart. Termeli, tartja, védi az Alföld királyi termését: a magyar búzát. A történelem irányítójá­nak titkos végzéséből a gyermekifjú Horthy Miklós keze a búzakalászok helyett a tengert járó páncélos hajók kormánykereke után nyúl. A ten­geren meg kell tanulni látni. A tengeren meg kell tanulni fegyelmet tűrni, fegyelmet tartani. A tengeren meg kell tanulni féktelen erejű elemeken, vaskezű és vasizmú embereken úrrá lenni. Meg kell tanulni úrrá lenni önmagán, mégpedig úgy, hogy a belső feszültség erőkifejtését senki fia észre ne vegye. „Van mozdulatlanság, amely biztosabb jele az erőnek, mini a mozgás", mondja Babits Mihály. A gyenge már idegesen izgul, amikor az erősnek még a szempillája sem rebben. Horthy Miklóson fölöt­tesei hamar észrevették, hogy született tengerész. Az első tengeralatt­járónak a veszélyeztetett Dardanellákhoz juttatása; Porto Corsininál az olasz kaszárnyák lerombolása magának az olasz hadüzenetnek a napján; a Montenegró bukását siettető San Giovanni di Medua-i győzelem, de főként az Otrantónál teljesített zseniális hadmüvelet, az Adriát elzáró úgynevezett halálöv egyötödének az elpusztítása bebizonyították, hogy az erősen sérült vezérhajónak, a Novarának súlyos sebesültje, Horthy Miklós, született hadvezér. Az 1918 február 1-én kiütött cattarói tenge­rész-zendülésnek leverése s a föloszlás, a haldoklás szomorú hónapjaiban a sok nemzetiségű és sokszor kegyetlenül nehéz szolgálatot végző, ke­mény hajós hadinépnek az utolsó pillanatig (a hadiflottának 1918 októ­ber 31-én felsőbb parancsra történt átadásáig) való összetartása bebi­zonyította, hogy Horthy Miklós vezetésre termett, gondviselésszerű sze­mélyiség. Az az öt év, amelyet ez a hős katona a világ egyik legtiszteletre­méltóbb uralkodója mellett mint tengerész-szárnysegéd eltölthetett: a leg­jobb iskola volt az uralkodói stílus és az uralkodói erények elsajátí­tásához. 1918. Ötven férfias évvel a vállán, történelmi előkészület után ott állott Horthy Miklós világbirodalmak összeomlásakor hazája romjainál. A kenderesi kúria évtizedek multán hazatért fiát úgy fogadta, mint a kalitka a lekötött szárnyú sast. De Horthy Miklós nem esett kétségbe a haza sorsán: Szeged derék népe között szárnyát bontogatta a királyi madár, hogy aztán a Dunántúl hűséges földjéről felröpüljön a magyar történelem pirkadó égboltjára. A magyar ha nagynehezen meghajlik: csak kivételes belső érték, bölcs elme, akadályt nem tűrő parancsoló erő, csak a szó teljes értelmé­ben vett férfiú előtt hajlik meg. Horthy Miklós előtt meghajolt a magyar s húsz kemény esztendő alatt és után is változatlan lelkesedéssel tekint föl a Kormányzó Űr Öfőméltóságának fenkölt személyére. Minden igaz magyar látja ugyanis, hogy Horthy Miklós egy alélt nemzetet fölébresz­tett és talpraállított; egy szétesett országot összeforrasztott; egy tartal­mát vesztett államot újjászervezett; egy védtelen haza határaira erős honvédséget állított; egy csonka országnak kétmillió fiát visszaadta; egy barátaitól megfosztott népnek becsületet és értékes szövetségeseket szer­zett. Horthy Miklós legnagyobb érdeme mégis, hogy a centrifugális erőtől

Next

/
Thumbnails
Contents