Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1939
53 Mikor fáradtan hazaérkeztünk, a magyar bencés cserkész térdreborult az oltár kicsi piros lámpája alatt és így imádkozott: Köszönöm, Uram, hogy vigyáztál ránk ... Köszönöm a kacagós síboldogságot... Uram, engedd, hogy a jövő újévet a csíkországi havasokban köszönthessék a fehérszívű magyar cserkészek. .. £) r > SZÍVÓS Donát. 18. Ifjúsági színházi előadások és hangversenyek. Az ifjúság szép iránti érzékének ápolására, irodalmi ismereteinek gyarapítására, hazafias érzésének növelésére szolgáltak az ifjúsági színi elődások. Ilyeneket Budapest Székesfőváros Közoktatásügyi Osztálya rendezett a Városi Színházban és az Operában, továbbá a Nemzeti Színház igazgatósága a Nemzeti Színházban. Megpróbálkozott vele a Belvárosi Színház is,, de jó szándéka abbamaradt. Ifjúságunk nagy érdeklődéssel kísérte ezen előadásokat, kivéve a Városi Színházban rendezetteket. Ezekre csak 1—2 jelentkező volt, úgy hogy még a hirdetést is abbahagytuk. Csak a Velencei kalmárra és az Ember tragédiájára volt számottevő jelentkezés. Utána újra lanyhult az érdeklődés. Ennek oka nem a tanulók érdeklődésének hiányában keresendő, hanem abban, hogy a Színház óriás terme nem alkalmas ifjúsági előadások rendezésére. Az Opera előadásán állandóan 40 volt a résztvevők száma, a Nemzeti Színházban pedig 95. Az iskolai év folyamán a következő darabokat néztük meg: A Városi Színházban Shakespeare: Velencei kalmár. Madách: Ember tragédiája. A Nemzeti Színházban Zilahy: Süt a nap; Tóth Kálmán: Nők az alkotmányban; Shakespeare: Machbet; Kállay Miklós: Rontó Pál; Racine: Andromache és Pereskedők; Mikszáth—Harsányi Zsolt: Noszti fiú esete Tóth Marival; Järviluoma Artúr: Északiak, Az Operában Pucciili: Pillangókisasszony; Gounod: Faust; Poldini: Farsangi lakodalom; ifj. Strauss J.: Denevér; Csajkovszki: Romeo és Júlia és Leoncavallo: Bajazzók. A Belvárosi Színházban a VII. és VIII. o. tanulók megnézték Kodolányi: Földindulását. A Nemzeti Szinház igazgatósága az egyes ifjúsági előadásokhoz pályázatokat fűzött. Az 1939—40. tanév folyamán a Nemzeti Színházban az ifjúság részére kilenc színmű került előadásra, ezek közül nyolchoz hirdetett pályázatot. Diákjaink hat előadás alkalmával pályáztak, összesen tizenhárom pályaművel. A Nemzeti Szinház tételei a következők voltak: I. Zilahy Lajos vígjátékával kapcsolatban: a „Süt a nap" műfaji meghatározása. II. Tóth Kálmán vígjátékához: „A nők az alkotmányban" korfestő mozzanatai. III. Shakespeare „Macbeth"-jével kapcsolatban: Lady Macbeth jelleme. IV. Kállay Miklós vígjátéka alkalmával: A magyar katona erényei a „Rontó Pál"-ban. V. Racine két színmüvének előadásakor: „Van-e mondanivalója a. mai ember számára is a „Pereskedők"-nek? VI. Dr. Galamb Sándor „Első diadal"-ával kapcsolatban: A későbbi nagy király milyen jellemvonásai látszanak az ifjú Mátyásból? VII. Mkszáth—Harsányi: „A Noszty fiú esete Tóth Marival" előadására: Kinek a játéka tetszett a legjobban és miért? VIII. järviluoma—Végh Istvánné drámájával kapcsolatban: Miben nyilvánul meg a magyar és finn nép közötti lelkirokonság az „Északiak"-ban. Az első hat tételre több diákunk beküldött pályázatot. Közülök Medveczky Kálmán VIII. háromszor jutalmat, háromszor dicséretet, Szigeti Béla VIII. egyszer jutalmat, négyszer dicséretet, Viczenik Dénes VIII. és Dobos Dezső VII. egyegy esetben dicséretet nyertek.
