Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1938

59 ad a gyakorlati szellem elsajátítására is. Ez a törekvés vezette intézetünket, mikor már a mult évben megszervezte a gépíró-tanfolyamot s idén még jelentősebb lépést tett a kitűzött cél felé. Ez a lépés a Diákkaptár (Diákbank) országos mozgalmába való bekapcsolódása. A mozgalom megindítójának és fáradhatatlan propagálójának, Csanak István dr. bankigazgató úrnak 1939. jan. 5-én tartott ismertető előadása nyomán az ifjúság nagy lelkesedéssel és váratlan buzgalommal alapította meg az intézetben a 13. Diákbankot, új néven a 13. Diákkaptárt 8 fiókkal. A Diákkaptár működése a fiúk önálló tevékenységét akarja kifejleszteni gyakorlati téren. Munkájuk nem játék; komoly bankélet folyik itt: miniatűr bank élete. Szinte játszva, a gyakorlatból tanulják meg a bankmunka lényeges elemeit, az üzleti élet fogásait. Másik nagy előnye az intézménynek, hogy a fiúk a takarékosság, az anyag-megbecsülés nagy nemzeti jelentőségű erényét tanulják meg. Nem vész semmi kárba; a jelszó: pesti háztartásban csak hamu és por mehet a szemétbe. Szorgalmasan folyt a gyűjtőmunka: tömeg-bélyegek, narancshéj, újságpapír, hulladékpapír, csont, rongy, ólom, ón, mindenféle fém (vakációban majd a gyógynövények is), parafadugó, elhasznált zsilet-pengék stb. stb.... most már mind értékesíthető apróságok és értékek a fiúk szemében. Folyt a termelő-munka is; ólomkatona-öntés, tulipános ládák készítése szorgalmasan folyt; vakációra tervbe van véve az angora-nyultenyésztés is. (Érdekes, hogy ezt a I. osztály részvénytársasági alapon akarja megoldani.) Harmadik pénzforrásuk volt: a bérmunka-vállalás ; egyelőre még csak instrukciók formájában, de új ötletek tartalékban. A leghasznosabb s pedagógiai szempontból legfontosabb munkakör az értékesítés volt. Minden osztályban s a folyosókon is hirdetések, keresletek és kínálatok függenek a falakon; a tízpercekben s az utolsó órák után élénk kereskedelmi élet folyt, alkudozás, kifizetések, szállítások. A fiúk kis összegeikért, pontosan kalkulált kis hasznukért komolyan megdolgoztak. Nem igaz az, hogy nincs fajtánkban élelmesség, üzleti vállalkozó kedv, leleményesség. Van már volt növendékeink között jogi doktor summa cum laude, aki fűszeres boltjának elárusító asztala mögé állt! A tapasztalat azt mutatta, hogy azon a téren folyt intenzívebb és eredményesebb munka, ahol az központilag meg volt szervezve (céhek), mint: bélyeggyűjtés (Thurzó A. 8. o. t.; Kozma A. 7. o. t.; Springer J. 7. o. t.), ólomkatonaöntés (Madaras J. 7. o. t,; Bodor E. 8. o. t,; Marschalek B. 8. o. t.; Weinszeisz T. 7. o. t.), narancshéj-értékesítés (Vida S. 5. o. t.) és tulipános-láda készítés (Ránky M. 8. o. t. vezetésével). A jövőben a központosítás gondolatát még erősebben szándékozunk érvényre juttatni, de olyan formán, hogy az egyes munka-ágak minden fázisán keresztül-dolgozzák magukat a fiúk. — A megindulás első idejében a VII. osztály dolgozott legeredményesebben s ezért ez nyerte el a Diákkaptárak központi igazgatóságától jutalomként felajánlott football-labdát. Narancshéjhámozó készülék tervével Balázs N. 3. o. t. nyert dicséretet. — A Diákkaptár termelőmunkájából, főként az Aero-körrel (1. ott) karöltve azzal viszonozta a központ áldozatkész támogatását, hogy propaganda célokra a központ rendelkezésére bocsájtott néhány repülőgép-modelt és pár tulipános-ládát. Húsvétkor köszönő üdvözletet és ajándékot küldött (1. Aero-kör) a Kaptár Teleki Pál gr. miniszterelnök úrnak, aki azt a következő levéllel viszonozta: Budapest, 1939. április 11. Kedves Fiaim! Megkaptam a kedves húsvéti üdvözletet és ajándékokat. Őszintén örvendek, hogy az „Iskolabank" ügyét ilyen lelkesen felkaroltátok és