Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1938

53 és faragott kazetták kiállítása mutatta munkásságuk eredményét. Különös érték volt az a sok táblázat, melyet a szegény gyerekek lelkivilágáról vett statisztikai adatokból készítettek: milyen pályára készülnek? mit csinálnának, ha 100 pengő­jük volna?, kik esznek naponkint húst stb. Ehhez a kimutatáshoz mellékelve volt az is, miként gondolkodik ezekről a gyerekekről a mi jómódú, de a szegénynek éle­tét és lelkületét nem ismerő ifjúságunk. Talán az idei év összes cserkészmunkája közül Károly István VII. o. t. munkája volt a legértékesebb; magukra hagyatva, a kiállításuk iránt ís közönyös lelkű fiúktól lehangolva, — de megtörve nem; — foly­tatták tovább is nagy jövőt ígérő munkájukat. A szociális és hazafias munkánk kapcsolódását jelenti lmrédy Béláné gyűjtésé­ben való segédkezésünk. Ruhát, pénzbeli segítséget küldtünk, és gyűjteni jártunk a „Magyar a magyarért" mozgalomban és Imrédyné hálás köszönetéről szóló elismerő iratát boldog öntudattal őrizzük. A szociális nevelést nemcsak karitatív alapon végeztük. A legfontosabb e téren, hogy a fiúk kisigényüek legyenek. E szempontból a cserkészet önmagában is ne­velő intézmény azzal, hogy táborba száll és megmutatja gyakorlatilag, hogy két hétig 25 pengőből milyen jól lehet élni, hogy vannak örömök, melyet a felkelő nap, a holdvilágos éj, a madárdal, az erdő adhat; a kényelmes ágy helyett a földön, szalmazsákon sátorban aludni is lehet élvezettel... De még többet is tettek egyes őrsök. Takarékosságra nevelődtek, midőn az intézetben megindult a diákkaptár mozgalom. Egyes őrsök az intézet működése előtt elkezdték a munkájukat és így — összetartásban lévén az erő — örsileg kapcsolódtak be az iskola vezetőségének szervezetébe. A Vidra őrs pl. 600 ólomkatonát öntött, 200 kg újságpapírt gyűjtött, és az ebből szerzett összeget vitorláshajó-modellek építésére fordította. A kötelesség teljesítésére is volt gondunk. Szinte természetes, hogy az a tanuló, aki szívvel-lélekkel cserkész, kevesebb időt szentelhet a tanulásnak, különösen ha ezenkívül még a különórák tömegével van megterhelve. De az eredmény azt is mu­tatja, hogy a jó cserkész sok haszontalan, lelket-idealizmust kiölő cselekedettől tartja távol magát s ha közben talán a jeles jegyből jó lesz, a jóból elégséges, a felsős években, az érettségi vizsgálaton nagyon jól megállják a helyüket. Az 1938. évi érettségi vizsgálaton 10 kitüntetéssel érett közül csak 3 nem volt cserkész, 7 fiú pedig tevékeny cserkész volt! Azon tanulókat, akik több tárgyból intést vagy rovást kaptak, a csapatmunka alól felmentettük, s ha nem változtak, még ha a leghasznál­hatóbb cserkészek voltak is, a csapatból kizártuk. A nagyarányú belső munka mellett a Kerület munkájában is résztvettünk. E té­ren a legmagasabb kitüntetés dr. Szívós Donátot érte, aki meghívás kapott az Or­szágos Intézőbizottságba és akit a Kerületben társelnökké választottak. A Kerü­letben jelenleg Havasi Lucius parancsnok minden munkától visszavonult más­irányú elfoglaltságai miatt, de csapatunkból Simkó Béla cserkészcsapattiszt a kerületi vízicserkész vezetőtiszt-helyettes tisztségre nyert meghívást, Haller Kálmán cserkészcsapattiszt pedig a józsefvárosi körzet vezetőtisztje. Igen lelkes munkát végeznek az országos cserkészmozgalmi munkában a Hök tagok, a Honvédelmi cserkészek körének tagjai. A Hök célkitűzése, hogy a csapat első cserkésze legyen. Hivatása, hogy a nemzetvédelem szolgálatába álljon s a már lassan veszendőbe menő népi kultúrát ápolja tovább. Minden támadás ellenére is hangsúlyozzuk, hogy a keresztény világnézet alapján áll. A gyakorlati tudásra he­lyezi a fősúlyt s a tagok minden hónapban másféinapos századkiképzésben sajá­títják el a gyakorlati tudásukat, de elméleti oktatásban is részesülnek. Minthogy

Next

/
Thumbnails
Contents