Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1935

62 inkább a cserkészfiúkból kerültek ki. A működésűk célja a mai nyomor megismertetése és a kivezető útról való elméletek ismerete. Tevékenységük Krisztus alaptörvényein nyugszanak: „Arról ismernek meg titeket, hogy az én tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást". Szemük előtt lebegett az Apostolok cselekedeteiben olvasható őskeresztény élet: ,„A hivek sokaságának egy szívük és lelkük volt... Nem volt senki szűkölködő". A liturgikus szakosztály vezetője Szádeczky-Kardoss Gábor VIII. o. t. volt. Tagjai általában a papi pályára készülő tanulók voltak. Gyűléseiken a szentmisével és az egyházi évvel foglalkoztak. A liturgiának e két részét kell a katolikus ifjúnak megismernie. Ezzel, sajnos, a IV. osztályos hittan anyaga eléggé röviden foglalkozik. Ezen ismeretek kiegészítése volna a szakosztály feladata. A szentmisének nem csak a szertartásait tanulmányozták, hanem a liturgikus zeneirodalommal is foglalkoztak: a gregorián énekkel és a kiválóbb zeneszerzőkkel, akik az egyházi zenével foglalkoztak (Liszt Ferenc, Beethoven). Beethovennel kapcsolatban áttértek a liturgikus drámairodalomra is, s így a legszebb magyar liturgikus színdarabra: a Missa Sollemnisre, de tanulmányozták a külföldi liturgikus drámákat is. Az egyházi év részei közül az idei évben részletesebben a nagyböjtöt tárgyalták. Megismerték a szent idő legszebb szentleckéit és evangéliumait. A hétköznapok liturgiájának szövegével foglalkoztak bővebben, hisz vasárnap maguk is résztvesznek a szent idők liturgiájában, másrészt a hétköznapra eső szövegek a szent könyvek nagyon szép, bűnbánatra és felebaráti szeretetre hangoló részei. Legfőbb segédkönyvük a Missale volt, kiegészítésül Mihályfi Ákos: Nyilvános istentisztelet, Unghváry Antal: A római egyház liturgiája c. könyvek és liturgikus folyóiratok szolgáltak. A Mária-Kongregáció foglalkozik a Kongregációs Könyvtár felállításának gondolatával. Megszerezte hozzá Tóth Tihamér összes munkáit, összegyűjti a régi kongreganisták — osztályonkint összeadott — könyveit. Folyóiratok közül a következők járnak: Mária Kongregáció (több példányban), Korunk Szava, Uj Kor, Vigília, Élet, Zászlónk. A kongregációnk tisztikara bekapcsolódott a budapesti és pestkörnyéki kongregációk magisztrátusainak közös munkájába. A tisztikar sok tapasztalatot nyert ezen összejöveteleken. Az 1936. május 9—10-én tartott országos tisztikari kongreszszuson is részt vettek; annál is inkább, mert egyik gyűlésen a kongregansiták sokra becsült lelkiatyja, dr. Szívós Donát bencés tanár volt az előadó. Várdai István VI. o. t. pedig a Budapestre feljövő vidéki diák-kongreganisták kalauzolására vállalkozott. — A prézes pedig a középiskolai kongregációk központi tanácsának tagja. Havasi Lucius, a kongr. felső szakaszának pré/ese. A középső tagozatban a IV. és V. osztályba járó kongreganisták voltak. Prézesük Brunner Emőd volt. Gyűléseiket eleinte közösen, később külön tartották. Különösen az V. osztály volt rendkívül dicséretreméltó az ülések tartásában. A gyűlések témáját, az aktualitásoktól eltekintve, az egyházi év eseményei szabták meg. Ebben a fiúk aktíve is résztvettek azzal, hogy a prézestől felvetett témákhoz hozzászóltak s a prézes vezetésével maguk értek el a kitűzött célhoz. Két szakosztály működött az idén: I. eucharisztikus és II. missziós szakosztály. Az eucharisztikus szakosztály keretein belül a kongreganisták igyekeztek gyakorlatilag is szolgálni az Oltáriszentségben élő Jézust. Gyakori, a kötelező havi szentáldozáson túlmenő egyesülés az Eucharisztiával bizonyosan megerősítette lelkük életét és átsegítette őket a kamaszkor sok nehézségén. Az iskolaéven át ká-