Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1934

86 A felső szakasz az idei iskolaévben feltűnő lelkesedéssel működött. Abból az elvből kiindulva, hogy a kongregáció hivatása elit katolikus társadalmat nevelni, a tisztikar indítványára a kongreganistáknak szabad kezet engedtünk arra, akar-e a jövőben működni, vagy el akar-e pártolni a kitűzött zászlótól. A kongregációhoz hű tagok a fogadás megújítása után új programmal kezdték meg a működésüket. Eszerint a tagok kisebb egységekben, szakosztályokban működnek, melyek kéthetenkint tartanak összejövetelt. Egyszerre csak egy szakosztály tagja lehet a kongreganista. Az egység fenntartására havonkint egy közös összejövetelt tartottunk. Három szakosztály létesült. Mindegyik a tevékenység mellé az önművelést tűzte céljául. 1. A liturgikus szakosztály vezetője Szádeczky-Kardoss Gábor, VII. o. t. volt. Tagjai általában papi pályára készülő növendékeink lettek. A gyűlésen a szentmise állandó és változó részeivel foglalkozott. Az egyházi év megismertetése, s az egyházi szertartások részletesebb megismerése volt a feladata. Segédkönyvei voltak Mihályfi Á.: Nyilvános istentisztelet, Petró J.: Az ősegyház élete, Radó Polikárp: A kereszténység szent könyvei, dr. Petró József: A szentmise története. A gyűléseken egyházi éneket tanult. Vasárnaponkint a Klinda-féle 2 filléres misefüzeteket árulta. Terjesztette a Szunyogh: Magyar misekönyvet. 2. A szociális szakosztály vezetője Szádeczky-Kardoss György, VIII. o. t., prefektus volt. Tagjai leginkább a cserkészfúikból kerültek ki. Célja a mai nyomor megismertetése, a mai gazdasági és erkölcsi válság tanulmányozása. Gyűlésein szó volt Krisztus alaptörvényeiről: Arról ismernek meg benneteket, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást; Szent Pál szavairól: A tiszta és szeplőtelen vallás az Atyaisten előtt ez: meglátogatni bajaikban az árvákat és özvegyeket és szenny nélkül megőrizni magunkat ettől a világtól. Foglalkoztak az ősegyház szociális életével, melyről az Apostolok cselekedetei így szólnak: A hívek sokaságának egy szívük és lelkük volt... nem volt köztük senki szűkölködő. Szó volt a kapitalizmusról, szocializmusról, nemzeti szocializmusról, fasizmusról stb. Vezető könyvek: Mihelits Vid: Világproblémák és a katolicizmus. Mihelics Vid: Keresztényszocializmus. Elekes Boldizsár: Krisztust, kenyeret. A tevékenységünk adakozásokban, gyűjtésekben, és a szeretet egyéb megnyilvánulásaiban állott. Ezekről a cserkészetnél számolunk be. 3. A sajtószakosztály vezetője Knoll István, VIII. o. t., háznagy volt. Célja a kat. irodalom mélyebb ismerete. A tagok a gyűléseken a katolikus folyóiratok cikkeiről, a könyvismertetésekről, a színház és mozi darabjairól tartottak megbeszéléseket, illetőleg rövid ismertetéseket. így megismerkednek a jelen kor újabb katolikus íróival, Jörgensen, Huysmans, Bordeau, Bazin, Bourget, Mauriac stb. nevével, műveivel, az Uj Kor, Korunk Szava, Élet, Mária Kongregáció, Magyar Kultúra, Katolikus Szemle és Pannonhalmi Szemle írói gárdájával és felvetett problémáival. Tagjai az irodalom s a szellemi élet iránt érdeklődő, jobb tanuló kongreganisták. A sajtó terjesztésére propagandát is folytatott. Terjesztették a Szív újságot. Közös összejöveteleket havonkint tartottunk. Ezek az összejövetelek az előírt imával kezdődtek, majd egy-egy vállalkozó kongreganista felolvasása, esetleg szavalat következett. A prézes megbeszélte a fiúkkal a fontos teendőket, esetleg programmot adott, vagy valamilyen kérdésről előadást tartott. Megpróbáltuk a közös gyűléseken, hogy beszélgetés, kérdés és hozzászólások formájában tárgyaljuk meg kérdéseket, de ez a közös gyűléseken nehezen volt megoldható: csak rendetlenségre adott alkalmat.