Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1934

33 A kapzsi, a fösvény, .a vagyonos és külső jólétre törő, a saját hiú szeszélyeinek kielégítésére irányuló ember az büszke ember, Szent Pál szavával „bálványimádó" (Efez. 5., 5.) és az Úr adományaival visszaél. Keresztségi fogadalmatok arra kötelez titeket, hogy a földi hiúságokat, gazdaságtok lármás, szemfényvesztő kirakatba rakását hagyjátok el. Gondoljatok gyakran az Úr Jézus szavára, hogy ti, mint krisztusiak, nem ebből a világból valók vagytok. (Já. 15., 19.) Nektek tehát a világ szellemétől idegennek kell lennetek, ott kell hagynotok a maga sötétségében és elveit meg kell vetnetek! Nem mondom azt, hogy szegényekké kell lennetek. Nem, hanem legyetek alázatosak és legyen meg bennetek a szegénység szelleme! Ha ez a szellem megvan, akkor nincs akadálya, hogy gazdagok legyetek. Tekintsétek magatokat Isten javainak, kormányzóinak, a szegények gondozóinak, az Úr kincseinek, sáfárjának! Féljetek is „a pénztől", ez a hamisságnak Istene, a Mammon és ez támad egyedül Isten ellen. (Mt. 6., 24.) Ez a világiak istene és nektek tilos az aranyborjút és a belőle szármázó piszkot imádnotok. Tanuljátok meg Szent Benedek atyánkkal „a szegénység nagy méltóságát" tisztelni (Reg. 4. és 53. f.), hogy bennetek ne legyen semmi abból a gőgből, megvetésből, nemtörődöm közömbösségből, amit ma oly gyakran éreznek .a szegények a gazdagokkal való érintkezés közben. Mert eljön egyszer majd a nap, amikor Krisztus Urunk ég és föld jelenlétében elmondja majd: „Éhes voltam, és ti ennem adtatok." Mily megtiszteltetés már ez a szavad is, Jézusunk, azért, hogy szegényeidet megsegítettük. Gyakoroljátok is a szegénységet életviszonyaitokban, legyetek okosan gazdálkodók, kerüljetek minden pazarlást, haszontalan kiadást, túlzást! Gondoljátok meg, hogy Krisztus és az ő szegényeinek jószága az, amit ti így a világba szórtok! Fogadjátok meg jó Atyánk tanácsát és minden tulajdonotokkal úgy bánjatok, mintha „vas ac si altari sacratum", az oltárra szánt szent edény lenne. (Reg. 31. f.) A kereszténység a testvériesség vallása és így bizonyos fokig el lehet mondani, hogy mint az őskeresztényeknél, mindenkinek mindene közös. (Ap. csel. 4., 32. És Reg. 33. f.) Ettől a kommunizmustól nem kell félnünk. Ezt az Isten szereti és megáldja. Legyen gondunk arra, hogy a családban és azon kívül egyformán gyakoroljuk ezt az erényt, melyet Jézus Krisztus példájával és szavaival hirdetett a világnak, ezt a mindenekfölött evangéliumi erényt, mely nélkül nem lehetünk és nem maradhatunk krisztusiak! így alakítjátok át erkölcsi világtoka.t Jézus Krisztusévá, aki szegényen született, élt és meghalt, akinek a dölyfös emberiség csak egy akasztófát adott, hogy rajta meghaljon és a maga kapzsiságáért helyette Jézus vezekeljen. Ily módon alakul át a keresztény csalaű is a názáreti ház tökéletességére, ha minden tagja felfogta és magáévá tette a szegénység szellemét. Ez az „átalakulás" egyre jobban és jobban elszakít a földi, mulandóveszendő dolgoktól és megtanít arra, hogy úgy használjuk fel a földi javakat, hogy általuk az örök és el nem múló javakat megszerezzük. 5. Kell még szólnunk a harmadik erényről, mely ma iskolában, társadalomban, egyéni lelkiségben oly sok küzdelmet okoz: a tisztaságról. Ennek a nagy problémának a megoldása benne van Szent Benedek egyetlen ta-