Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1934

27 Amikor pedig minden emberi eszköz haszontalannak bizonyult, akkor fel kell használni a leghatásosabb eszközt: az imádságot, még pedig a keresztény család minden tagjának közös imádságát. (Reg. 28. f.) Az imádság a világ emelője. Úr, egyedüli, csodálatos minden útjában, az ő könyörületének útjában éppen úgy, mint igazságosságának útjában, egyedül ő tud mindent megtenni. És ha az Istennek úgy tetszik, hogy az imádság ne találjon meghallgatásra, akkor nincs más hátra: a család atyjának elő kell vennie az éles vasat és Szent Pál apostol szavai szerint a javíthatatlant, ki a gyógyítást elutasítja, ki kell vágni, mert az „Isten-házában" Istennek kell uralkodnia és azért is, hogy egyetlen egy rühes bárány meg ne fertőzze az egész házat. (Reg. 28. f.) De hogy a keserű és túlzott buzgóság ne ragadja el, emlékezzék meg az isteni igazságosságról, hogy minden döntéséről Istennek számot kell adni. (Reg. 65. f.) Az atyai megfenyítés nagy kötelesség. És a mi beteges, lanyha, erőtlen társadalmunkban mennyire elhanyagolták! Hogy egy családban hiba ne forduljon elő, az elkerülhetetlen. De hogy a hiba büntetlen marad, az rosszabb magánál a hibánál. Egy édesapa és édesanya szíve számára nincs keményebb, mint a megfenyítés végrehajtása. Ehhez bátorság kell, még pedig nem egyszeres hősies bátorság. De ez a bátorság nem más, mint a tiszta, önzetlen szeretet, az egyetlen talán, amiért gyermekeitek egy napon majd szívből hálásak lesznek. Csak az Isten szeretete és a lélek iránt való szeretet tudja egy részről megadni ezt a bátorságot, az tudja irányítani és megerősíteni; — másrészről pedig annak a félelmetes felelősségnek állandó tudata, amely azokra nehezedik, akikre lelkek vannak bízva, hogy azokat megszenteljék és megmentsék. A keresztény élet értelme abban áll, hogy az előkészítés az örökkévalóságra. A bűnös megfenyítésének sincs más célja. Soha ne feledjük el, hogy ez az irgalmasság lelki cselekedetei közé tartozik és oly összehasonlíthatatlan kegyelem, hogy gyakran a mennyországot nyitja meg. 3. elmélkedés. Az erkölcsök alakulása. 1. Szent Benedek gyermekeitől a fogadalom-tétel alkalmával hármat kíván: „az állhatatosságot, az erkölcsök megváltoztatását és az engedelmességet a Regula szellemében." (Reg. 58. f.) Tudós magyarázók vitatkoznak arról, hogy a három közül melyik a legjellemzőbb Szent Benedek lelkületére. Nem akarjuk most ezt a vitát ismertetni és nem akarunk arról sem szólni, hogy a jellemzőként elfogadott középső rész, mint is volt eredetileg: „conversatio morum" vagy conversio morum". Mi az átlagosan elfogadott fordítással fejezzük ki, még pedig azért, mert Szent Benedek azt mondja, hogy az ő vezetése alá a megtérés, az élet megjobbítása, az erkölcsök megváltoztatása végett kell jönni. (Reg. 58. f.) A lelkiélet művészete, az aszkézis, a szentség tudománya tanítja az örök élet útját: az úr Jézust. A szentség ugyanis eggyé válás Istennel a szeretet által. Mentől jobban szeretünk, annál szentebbek leszünk. A csa-