Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1934

20 sértse. Mert a tekintélyé a jog, hogy a döntést szavakba foglalja és a határozatot megfogalmazza. (Reg. 3. f.) Ha mindenki tiszta szándékkal cselekszik, amint a szent buzgalom és a család hierarchikus rendje megkívánja, akkor a különböző véleményből a gondolatok még nagyobb harmóniája fog előállni, míg végül is mindnyájan egy szív és egy lélek lesznek. Miután a hozzászólások elhangzottak, a tekintély birtokosa még egyszer magában mindent megfontol, még pedig bölcs pátriárkánk tanácsa szerint Isten félelmével elsősorban (Reg. 3. f.) és az evangélium szellemében s így dönti el, mit tart Isten akaratának. Mindent világosan kell látnia és gyökerében megragadnia, mert mint Szent Benedek int — egyszer mindent kétséget kizáróan az Úrnak, minden döntés csalhatatlan birájának számot kell adnia. (Reg. 3. f.) Ha a család-atya beszélt, akkor hallgassák meg mindnyájan, mit tart ő a legüdvösebbnek. Mert őrá is áll az Úr szava: „Ki titeket hallgat, engem hallgat!" (Lk. 10, 16.) Valóban, az ilyen családi egység a szentek egyessége! Mily szép ez a keresztény család, az „Istennek ez a háza", mily szép a szívek egyetértése! Mily páratlan a szeretetreméltóság! Mily nagyon kell kívánnunk ennek a megvalósulását, s mily nagyon kell ezt szeretnünk! Mily nagy a hivatásuk azoknak, akik e nagy szentség felvétele alkalmával feladatul kapták, hogy megvalósítsák, amit ez a nagy misztérium jelez: Jézus Krisztusnak és az ő Egyházának termékeny, felséges egységét. Az oblátusok és obláták, ezek a világban élő bencések, — azután diákjaink és egész családjuk, ha szeretik Szent Benedek atyánkat és szellemét meg akarják valósítani magukban és a maguk családjában, a legszebb programmot kapták meg ezzel. Édes atyánk áldásos imádsága kísérje minden tettüket, melyet ennek az eszménynek a megvalósítására tesznek. 2. elmélkedés. A tekintély. Miután elmélkedtünk a család benső lényegéről és ezt a Szent Pál-i fivarrjçiov /ueyaÀovban, Jézus és az ő Egyházának egységében és annak a házasságban történő kivetítésében, földi megvalósításában láttuk, most gondolkozzunk a családot és társadalmat fenntartó erőről: a tekintélyről. 1. A tekintély alapelvét Szent Benedek egyszerű szavakkal fejezi ki: a tekintély megszemélyesítőiben „a hit Krisztus helyetteseit látja". (Reg. 2. f.) Minden keresztény családban, mely valóban Isten-házának a megjelenítése, az imádásraméltó fő: Jézus Krisztus. Más nem lehet. Ha az épület boltozatának ezt a zárókövét kiemeljük, akkor összedől a ház, — a család és a társadalom pusztul el. Vagy nem így van ez napjainkban? Krisztus helytartója a családban az édesatya az édesanyával együtt. Mert minden tekintély Istentől származik, azért a szülők szentek, mert bennük Isten tekintélyét ismerjük el. Ezért az atya és anya tekintélyét a legnagyobb tisztelet illeti és megilleti ennek a tökéletes megnyilatkozása: a készséges engedelmesség.