Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1934

18 szer nem! Az alattvalóknak meg kell a maguk állásában maradniok és ezt az állást nekik maguknak is féltékenyen kell oltalmazniok, ha boldogok akarnak lenni. De az igazi és mindig hatékony krisztusi szeretet ismeri azt a hitet, hogyan lehet bizonyos szakadékokat áthidalni anélkül, hogy a rangsort megváltoztatnánk. Ha egy cseléd világosan látja, hogy őt ennek a szeretetnek erejében szeretik, megbecsülik, értékelik, akkor maga is őszintébben, tökéletesebben és hűségesebben lesz „Isten-házának" segítő munkása. „Ti gazdák! — mondja Szent Pál apostol — tudjátok meg, hogy nekik is, nektek is Uratok van az égben, s nála nincs személyválogatás." (Ef. 6., 9.) Tekintsétek szolgátokat úgy, mint fivéreteket és szolgálótokat úgy, mint nővéreteket Jézus Krisztusban, mert valóban „egy az úr, egy a hit, egy a keresztség, egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindenek fölött, mindenben és mindnyájunkban vagyon." (Ef. 4., 5—6.) Szeressétek őket, hajoljatok hozzájuk, kívánjátok nekik a legjobbat, az igazi jót: Isten szeretetét! Tegyetek meg mindent, ami csak arra segít, hogy magukat valóban a családhoz tartozóknak érezzék. Mint a régi cselédek, akik, mint magyarban a cseléd és család szó azonos volta is mutatja, valóban családtagnak érezték magukat és egész életen át, sőt nemzedéken át hűséggel szolgáltak. A Regula szavával mondjuk: „Oktassátok őket és szóval és példával tanítsátok nekik Jézus evangéliumát." (Reg. prol.) „Intsétek, javítsátok, bátorítsátok őket" (Reg. 2. f.), de a módon, ahogy ezt teszitek, vegyék észre, hogy célotok csak az ő lelkük megmentése, megnyerése és megszentelése. Tegyétek számukra világossá, hogy az az engedelmesség, melyet Istenért tanúsítanak, nem rabszolgasors, hanem a szabadságnak nemes és érdemekben gazdag használata! Aki Istenért dolgozik, az a legfüggetlenebb ember, de ez a függetlenség éppen ellentétje annak, mint amit a forradalom, a lázadás annak gondol. Inkább szeretniök kell gazdájukat, mint félni tőle. Éreztessétek velük inkább a ti jóakaratotokat, mint az ő állásukat! Ha valóban szeretitek őket, akkor ők is értékesnek tartanak titeket és hívek maradnak. Ebben semmi kétség sincs. És végül — becsüljétek meg őket, ha azt akarjátok, hogy ők is megbecsüljenek titeket! Legyetek olyanok az ő számukra, mint Jézus Krisztus, ha azt akarjátok, hogy ők is Jézus Krisztus legyenek a ti számotokra! Ti pedig, akik az Istenért szolgák és szolgálók vagytok, hallgassátok meg Szent Pál szavait: „Engedelmeskedjetek test szerinti, — azaz földi — uraitoknak — Krisztustól való — félelemmel és remegéssel, szívetek egyszerűségében, — alattomos hátsó gondolatok nélkül — akárcsak Krisztusnak." „Ne szolgáljatok látszatra, mintha emberek tetszését keresnétek, hanem mint Krisztus szolgái, akik szívesen teljesítitek az Isten akaratát." „Készséges akarattal szolgáljatok, mintha az úrnak tennétek és nem embereknek." „Tudjátok, hogy mindenki, ami jót tesz, annak jutalmát veszi az úrtól, akár szolga legyen, akár szabad." (Ef. 6., 5—8.) Legyetek alázatosak, hajlékonyak és tisztelettudók, mert Jézus Krisztus az, akinek szolgáltok, neki pedig joga van, hogy parancsoljon nektek! A ti boldogságtok abban áll, hogy megmaradtok a helyeteken és nem vágyódtok állástok, szerepetek, tevékenységiek megváltoztatására. Mily nagyság van ebben a gondolkozásban. Legyetek türelmesek! Előbb vagy utóbb az erény meghorcza jutalmát. Semmi sem hatalmasabb nála.