Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1933

2J mi tagsági díjat nem kérünk, legfeljebb — ha van feleslege — csak egy kis adományt. így van azután, hogy névsorunkban sokan vannak ilyenek is. Nem hagyjuk őket ki, hiszen itt élnek közöttünk, itt hívjuk egybe barátságos együttesre. Hangoztatjuk mindig, hogy nem a pénzgyüjtés az első célja egyesületünknek, hanem a lelkiösszetartozás, lelki segítségadás ápolása! Jövedelmi forrásunk továbbá az adományok. Az idén ismét nagy hálával kell megemlékeznünk Schandl Károly őméltóságáról, mert hiszen tisztán az ö hathatós közbenjárására történt, hogy karácsonyi adományaink a tavalyinál többet mutatnak fel: 375 pengőt (tavaly volt 295 pengő). Ezért jegyzőkönyvileg is köszönetet szavazunk Schandl Károly őméltóságának és kérjük, hogy jövőre se vonja meg tőlünk hathatós támogatását. További jövedelmi forrásaink voltak estélyeink. 1933 február 16-i estély 404.69 pengőt, a március 20-i hangverseny 155.74 pengőt, a november 9-i tea 486.30 pengőt hozott tiszta jövedelemképen. Ezeknek rendezéséért itt is hálás köszönetet mondok mindenkinek, de talán nem haragusznak meg a többiek, ha külön is kiemelek egy nevet: dr. Tóth Zoltán nevét, aki legtöbbet fáradt sok mással együtt ezen ügyekben s akinek elmés ötletei növelték az egyes ünnepélyek nívóját. De van egy biztos jövedelmünk is és erről már tavaly is megemlékeztem hálásan említve a Főapát úr nevét: Az iskolai díjakból minden diák után egy pengő a Diákszövetséget illeti. Ezért a rendeletéért nem tudunk elég köszönetet mondani Őméltóságának. Jelzem továbbá, hogy a segélyekhez s a Horthy-Kollégium felszereléséhez az egyes vidéki osztályok is hozzájárultak a központi választmány határozata alapján. A könyvekre pedig a VKM-től kaptunk 300 pengőt. Van még egy jövedelmi forrásunk, mely most nagyon gyengén folydogál, de amely egykor majd a legjobban döntheti a segélyt: a visszafizetések. Ma még csak 360 pengővel vannak beírva könyveinkbe, még pedig öregdiákok visszafizetése 200, főiskolásoké 160 pengővel. Csekély az öszszeg, de azért ez is jelenti, hogy vannak, akik arra gondolnak, mivel tartoznak diáktársaiknak s van remény, hogy ilyen mindig több és több lesz és segélyeink igenis meghozzák a kamatot. (Tavaly visszafizettek 240.54 pengőt.) Segítséget szereztünk még főiskolásainknak a Horthyné főméltóságú asszony segélyakciója révén is, ahonnan 12 fiú részesült 25—25 pengő segélyben. Hálás köszönet Farkas Edit Őméltóságának, aki ügyünket hathatósan pártfogolni kegyes volt. Hasonlóképpen mély hálára kötelezte főiskolásainkat Balogh Elemérné őméltósága, aki a pro juventute akció révén 3 télikabátot, 3 felsőruhát, 4 fehérneműt és cipőt juttatott szegény fiatal tagtársainknak. A Bencés Obláták sok mindenen kívül, mellyel a Horthy-Kollégium bencés szobájában lakó főiskolásainkat segélyezték, 1 télikabátot, 1 tavaszikabátot és 1 felsőruhát, más öreg diáktársunk pedig 1 felsőruhát, 1 pár cipőt, a Magyar Kakaó és Csokoládégyár rt. 2 kg szaloncukrot küldöttek a szűkölködő főiskolások felsegélyezésére. Hálás köszönet mindenért, de kérésünk se maradhat el: ne feledkezzék el senki a segélyezésről, ha módjában van valamit is küldeni. Minden csekélységet hálás szívvel fogadunk. Még a tagok számáról kell megemlékeznem: rendes tagjaink száma a