Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1933

12 Szülői, nevelői gondunk sokszor nyomja lelkünk, ha a nevelésnek ezekre a szabad versenyzőire gondolunk. De kár lenne, ha féltésünkben elzárnánk a fiatal lelket a mai világtól. Ha a lélek harmonikus, ha az értékskála helyes, ám jöjjenek a szabályos hangfigurák, ha más is, mint a mi lelkűnké, mert más hangok idézik elő, szép lehet a mai fiatalságot szemlélő Úristen előtt. A világnézeti nevelésnek nagy veszélye, hogy könnyen csap át retorikába, pedig mi nem prédikálni akarunk az iskolában, hanem nevelni. A nevelés munkája sok finom részletből összetevődő valami, teljesen hamis felfogás időre koncentrálni, minden tervszerűsége mellett is mindig konkrét alkalmat kell kihasználnia és ez a konkrétum elsősorban maga a gyermek. Szülők és nevelők együttes munkájának másik fő kapcsolata a gyermekre vonatkozó megbeszélések. Alkalmat adnak rá a fogadóórák, az osztályfőnöki látogatások, betegség esetén vagy azonkívül. A családi neveles teljesen egyéni tud lenni, az iskolának erre nincsen módja, de nem is lehet, mert lényege a közös nevelés. Erre még kitérünk. De minden tanárnak, kell, hogy legyen képe tanítványáról, mely túlmegy az egyes órákon szerzett impressziókon. Papi iskolában, ahol mint minálunk, a tanulók minden kényszer nélkül találják meg lelkiatyjukat tanáraikban, az ismert kimélyítése sokszor könnyű dolog, de leggyakrabban nehéz. A gyermek magával hozza az otthon örökségét, jó és rossz tulajdonságot, vegyest. Német pedagógusok már Familienkunde néven regisztrálják a csaiád, illetve környezetismeretet a pedagógia segédtudományai közé. A szellemi környezet, származás kérdése azért is fontos, mert a gyermek hajlamainak megítélésénél, tehetségének megnyilvánulásánál sok magyarázatot ad s megkönynyíti a nevelő munkáját akkor, midőn a bizonyos irányban fejlődő tehetségnek kialakításán dolgozik. De más tekintetben is fontos a megfigyelések kicserélése. Sok gyermek más az iskolában, mint otthon. Különösen, ha nincsenek testvérei, vagy nagy korkülönbség választja el tőlük. Ilyen esetekben sok jellemző vonást magyarázhat meg az őszinte szülő, sok kérdésre adhatna választ. Mint nyolcvanegygyermekes osztályfőnök, sosem mulasztottam el érdeklődni a szülőknél a gyermek játékai után s a tapasztalatokból, ha nem lennének hely és idő közelsége miatt publikálhatatlanok, igen érdekes példákat hozhatnánk fel. Természetes, hogy az ilyen megbeszélések csak akkor értékesek, ha a szülőben megvan a kellő tárgyilagosság és őszinteség. Magasztalásoknak itt nincs helyük, nem is használhatnak. Az iskolai és otthoni nevelésnek van egy nagy különbsége. Az iskolai nevelés oktató nevelés és közös jellegű. A nyolc év munkájának csontváza, a középiskolai tanterv, melyre izomként tapad a metodikusan alakított oktató nevelés. A középiskola nevelésének eredménye, függvénye a tanterv egészséges arányainak, de ez az arány nem abszolút, hanem időről-időre a változó korszellem határozza meg, s a reformok sikerének titka a romantikus, szétfolyó „korszellem" megragadásának művészetében van. Milyen művelődési értékeken neveljük a fiatal lelket, melyek azok a tudományágak, melyeken tehetségét növelheti, alakíthatja? Ezért jelent minden tanulmányi reform háborúskodást az egyes tudományszakok érdekeltjei közt. Minden tárgy többféle művelődési értéket képvisel, kivéve talán a matematikát, mely a logikai aktusok nevelésének legfontosabb esz-