Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1933

132 XII. # Beszámoló a félinternátus 1933—34., második évéről és tájékoztató a következő iskolai évre. Félinternátusunk az idén második évében működött. Célkitűzésünk volt, hogy fiainkat állandó felügyelet és ellenőrzés mellett rávezessük a rendszeres tanulás helyes módjára, a pontosan ^tartott napirend fontosságának megértésére, a helyes időbeosztásban az idő értékelni tudására, hogy mindezek útján biztosítsuk a kötelességszerű iskolai munka eredményét, neveljük az ifjú akaratát s kialakítsuk férfias jellemét. Ebben több-kevesebb haladást láthatunk talán minden növendékünkben, de különösen észrevehető azoknál, akik már második éven át dolgoztak az állandó felügyelet és vezetés hatása alatt. Most már a gyakorlat is azt bizonyítja, hogy itt a fővárosban, ahol a nagy távolságok az ide-oda utazgatással sok időt vesznek igénybe, — ahol a szülők hivatalos vagy társadalmi elfoglaltsága és lekötöttsége nagy, — ahol sok és veszedelmes az elnevelő behatás, mit jelent a félinternátus, melyben a szülők nevelő gondjait reggeltől estig az intézet veszi át. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a tanuló az állandó tanári felügyelet alatt állva a tanulás módszerében is útbaigazítást kap és hozzászokik a kötelező napirend pontos megtartásához, akkor természetesnek kell tartanunk, hogy az ifjú becsületes kötelességtudásra nevelődik. A tanév folyamán felvettünk összesen 22 növendéket (I. osztályból 4, II. o.-ból 8, III. o.-ból 1, IV. o.-ból 1, V. o.-ból 1, VI. o.-ból 3, VII. o.-ból 3, VIII. o.-ból 1.). Ezek közül az intézetben étkezett 20, csak tanulásra ebéd után jött be 2. Időközben lakásváltoztatás és egészségi okokból kimaradt 4. így jelentésünk azt mutatja, hogy a 20-ra berendezett félinternáusunk teljes létszámmal kacsolódott be intézetünk nevelő munkájába. A fiúk hamarosan hozzászoktak ahhoz, hogy dolgaikat a pontos napirend keretébe beillesztve el is tudják végezni. Vezérelvük e kis diákotthon vezetésében az okos szeretet volt, de éppen ezért nem hiányozhatott a szükséges szigor és fegyelem sem. Ha egész éven át nem is volt szükség nagyobb fenyítésre, semmisem történhetett, ami akár az intézet fegyelmi szabályaiba ütközhetett, akár a lelkiismeretes nevelési és tanulmányi elveket s követelményeket legkevésbbé is sérthette volna. A legnagyobb büntetés a játéktól való eltiltás volt (fél—3 napra), amit szintén csak nagyritkán kellett alkalmazni, leginkább elégtelen feleletekért. Szabad időben élénk volt az élet az udvaron, tennisz- és korcsolyapályánkon, így aztán pihent erővel a szorgalmi időben a komoly munka sem esett nehezükre és rendes körülmények között mindenki leckéiből elkészülve, könyv nélkül mehetett haza este 7 órakor s otthon gond nélkül lehetett a kedves családi együttes vidám tagja. Különös gondot fordítunk a fiúk egészséges testi fejlődésére is. A szabad időt ezért mindenkinek fel kell használnia az üdülésre; másrészt az étkezésnél is, — ami ebédkor három fogás (péntek kivételével egy húsétel), uzsonnára tej^ávé, kakaó és két zsemlye vajjal — arra törekszünk, hogy elegendő, változatos és egészséges legyen.