Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1932

46 Külön kell néhány szót szólnom a legkiáltóbb kamaszproblémáról: a szexuális élet ébredésével összefüggő új kísértések és küzdelmekről, amelyek a VI. parancs vonalán járnak. Nem terjeszkedem ki rájuk részletesen; elsőrendű könyveink vannak, amelyek szülőknek épp úgy, mint a fiúknak, pótolhatatlan segítőtársai és tanácsadói ebben a nehéz kérdésben (Foerster: Jugendlehre, Tóth Tihamér: A tiszta férfiúság, Marczell: A kemény parancs). Egy alaptényt szeretnék nagyon hangsúlyozottan aláhúzni itt: hogy a szexuális élet problémáinak jelentkezése szintén nem azt jelenti, hogy elzüllött vagy megrosszult a fiú, hanem természetes és elkerülhetetlen velejárója a fejlödés-hozta kamaszéveknek s egy szimptómája csak a kamaszkori viharzónának. Ebből kettő következik: 1. hogy a szülőknek Isten előtti felelősséggel kötelességük, hogy alkalmas időben fiaikat az elérkező nehézségekre előkészítsék (első felvilágosítás), vagy ha maguk nem értenek hozzá, gondoskodjanak róla, hogy ezt a lelkiatya megtegye; 2. hogy a szexuális élet problémáinak és kilengéseinek kezelése nem az orvosnak, hanem a papnak feladata. Szomorú az, ha már orvosra van szükség! A szülőnek elsőrendű, szent kötelessége arról gondoskodni, hogy fiának rendes lelkiatyja legyen, akihez eljár, bizalmasan feltárja előtte lelkét és tanácsaival él. Ha ezt elérte, akkor nyugodt lehet a szülő: fia lelkének elzárt világában nem fog letörés és összeomlás történni. A szexuális küzdelmek világának néhány psychológiai adottságára szeretném felhívni a kedves szülők figyelmét. Olyan apróságokra, amelyek könyvekben megírva nincsenek, nem is igen emlegetik őket és mégis, minden apró voltuk mellett rendkívül fontosak lehetnek. Ne méltóztassanak elhinni, hogy a szexuális ébredés problémái a kamaszkor nyílásával kezdődnek meg. Vannak fiúk, akiknél így van, sőt vannak olyan nyugodt vérmérsékletűek is, akiknél az egész kamaszkoron végig csak gyenge hullámverése érezhető ennek a nagy életviharnak. Igen nagy százalékánál a fiúknak azonban jóval a nemi öntudatra ébredése ideje előtt, talán egészen kicsi korban öntudatlan, bűntudatlan játékok formájában megérkezik a szexuális tiltott játék. Kis gyerekek együtt altatása, gyerekszobában magukra hagyott apró nép játékai, a szomszédból látogatóba átjövő kis játszópajtások eszméi mind olyan dolgok, amelyek sok évvel később, a kamaszkor küzdelmeit hallatlan módon megerősítik és nehezítik. A pajtások, akik „Néni kérem, szabad egy kicsit játszani a Pistával?" •— udvarias kéréssel vonulnak be a gyerek- vagy diákszobába, a későbbi időben is súlyos kísértéseket, fölvilágosításokat és bünalkalmakat jelenthetnek. A mai városi gyerek többet tud a felnőttek titkából, mint a mult generáció házasulandó legényei, mert ők nem csak a természet törvényszerűségeit és útjait ismerik, hanem a raffinált, érzékeket ingerlő irodalom, mozi nyomán meg egy-egy bűnbe züllött pajtás szavai nyomán annyi ízléstelenséget, pikantériát és bűnt tudnak, hogy a mamuskájuk elpirulna, ha meghallgatná egyszer az ő fiának és úri barátainak beszélgetését. Itt nagy a szülő felelőssége és feladata: úgy válogatni a fiúknak társaságát, baráti körét, hogy ne csak a ruháját, modorát, meg az édesapja állását kutassák a jópajtásnak, hanem a lelkébe is iparkodjanak belelátni és csak megbízható tapasztalatok vagy információk alapján engedjenek be idegen pajtásokat az otthonukba és a fiúk lelkébe. Nagy felelősség nyugszik a papa könyvtárán is. „A lelkük éhes gőzkazán, könyvekkel fűtik, etetik..." —