Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1932

136 már rátalált erre az útra s a szülői és tanári vezetésnek kell résen lennie, hogy ezen úton haladjon tovább is és a kötelességteljesítést ne tehernek, hanem életcélnak tekintse, melynek nyomában egyre jobban kialakul lelki békéje s boldogsága. A komoly munkának értékelni tudása, öröme észrevehetően jótékony hatással van az ifjú egész lelki és szellemi világának kialakulására, biztos alapon segíti elő a jellemnevelést, határt szab külső viselkedésében, elősegíti helyes meglátását, Ítéletalkotását, szabályozza akaratát s egész egyéniségét szeretetreméltóvá teszi nemes szerénysége. Növendékeink az év folyamán összesen 1072 órát töltöttek vezető tanáraik felügyelete alatt a félinternátusban. Az ifjak este 7 óráig voltak az intézetben. Előbb csak az távozhatott, akinek szülői írásban kértek erre engedélyt. Ezen idő nyom nélkül nem is mult el. Fenn vázolt lelki és jellembeli fejlődésük mellett mindegyiknél határozott javulás és haladás tapasztalható a tanulmányi előmenetelben is. Ennek nagyon is természetes okai vannak: 1. a nagy távolságokkal máskor elfecsérelt idő megtakarítása, 2. a kötelező napirend pontos betartása, 3. megszűnt az otthon társadalmi életének zavaró hatása a tanuló munkájára, 4. az állandó tanári felügyelet s útbaigazítás a tanulás módszerében, 5. a tanulóknak egymásra gyakorolt kedvező hatása. Érdekes volt megfigyelni, milyen szépen fejlődött ki a bennlakók egymás iránt való szolidáris érzése, szeretete. Mint egy kis család tagjai éltek intézetünk keretében, munkájuk, szórakozásuk, céljuk egy volt. Érezték és tudták, hogy ők valamivel többre vannak kötelezve, kikre a szülők e nehéz időkben is még külön áldoznak s kik kötelességük elvégzésében külön felügyeletben, útbaigazításban részesülnek. Szociális érzékük kialakítására is előnyösen hatott az együttlét. Ebédek alatt 2—3 perces tanulságos és nevelő hatású felolvasást tartottunk vagy a társadalmi és iskolai életben éppen aktuális esetekről beszélgetve, vontuk le az életben szükséges tudnivalókat. Vallás, hazafiasság, iskola, élet, szegénység, gazdagság, önfegyelmezés, lemondani tudás, szórakozás, művészet, színház, mozi, sport, stb. voltak étkezés alatt a társalgás témái, sokszor élvezetes, tanulságos és élénk eszmecserének, vitának tárgyai. A végén észrevétlenül is ott álltak előttünk az önkéntelenül is leszűrt, szükséges tanulságok. S ezen beszélgetések annál nagyobb haszonnal is jártak, mivel meghatározott napokon német nyelven kellett a fiúknak magukat kifejezniök. Saját kezdeményezésükre karácsonyestét is rendeztek fiaink. Mindegyiknek volt egy szegény gyermeke, kit a karácsonyfa tövében szeretettel ajándékozott meg hazulról hozott viselt ruhával s megtakarított pénzén vett élelmiszerekkel. A fiúk pedig sakkot, malmot s többféle társasjátékot kaptak, hogy rossz időben is változatosan szórakozhassanak. Az előadási órákon kívül való együttlét a szorgalmi időben és az üdülés óráiban egyaránt erős nevelő hatással volt az ifjakra s nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megszüntesse az önzést, elmélyítse a felebaráti szeretetet, egymás megbecsülését, hogy elnéző legyen, segítsen és tudjon, ha kell, lemondani és alkalmazkodni. Hogy a fővárosban, ahol nagy távolságok vannak, ahol nagy a szülők hivatalos és társadalmi elfoglaltsága és lekötöttsége, ahol a szülői háznak és az iskolánakTily sok és veszedelmes nevelőtársa is akad, mit jelent a félinternátus, azt most már nemcsak mi — hivatásos nevelők — látjuk,