Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1927

7 mennyi munka, mennyi lemondás és áldozat vár reá küldetésében. A felszentelés emlékére fejedelmi főpapi kereszttel ajándékozza meg, jeléül annak a súlyos keresztnek, amelyet vállaira tett. Amikor pedig a küldöttségben járó magyarok, köztük a Szt. Benedek-rend főapátja és három rendtársa, meg a Rendnek egykori tanítványai a pápai audencián átveszik a Szent Atyától hercegprímásukat, a Szent Atya többek közt így szól: „ . . . elviszitek tőlem, nem . . . nem viszitek el: a szívemről szakítjátok le." Serédi Jusztinián dr., aki 1927 szeptember közepén senkitől észre nem véve egyszerű szerzetesi ruhájában ment íróasztala mellé Rómába dolgozni, 1928 január 19-én bíborpalásttal vállán százezrek örömrivalgása között jött vissza dolgozni. S ti mindnyájan, kik e sorokat olvassátok, tanuljatok Magyarország bíbornok hercegprímásától Istent imádni, Hazát szeretni és Isten dicsőségére, meg a Haza javára dolgozni . . .