Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1921

II. IV. Károly király emlékezete

8

A tanulók egészségi állapota a múlt évekhez viszonyítva határozott javulást ' mutatott. Közvetlen a karácsonyi szünet előtt volt ugyan néhány vörhenymeg- betegedésünk, de sem a szünet alatt, sem a szünet után ennek folytatása, vagy következménye nem volt. A szemvizsgálatot szept. 12. és jún. 17.-én tartotta Benárd Ágost dr., intézeti orvos úr; trachoma-esetet nem talált. Jún. 8.-án 70 tanulót újraoltottunk himlő ellen. Az óramulasztás átlaga: 40. Ennek a számnak mindenesetre csökkennie kell s csökkeni is fog, ha majd enged a szülők túlzott féltése és éberebb, erősebb lesz a kötelességteljesítés kívánatos ellenőrzése.

A középiskolának főfeladata mellett a gondjaira bízott ifjúságnak és az ebből sarjadzó magyar jövendőnek testi egészségét és fajhigienéjét is nyomatékosan kell munkálnia. E szempontok feldolgozása hathatós módon történt meg az egyes tantárgyak keretében az egészségügyi, valamint az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi kérdések tárgyalása során. A természetrajzi és egészségtani előadásokban minden kínálkozó alkalmat felhasználtunk e problémák megvilágítására, de a többi tárgy körében is az volt törekvésünk, hogy az említett cél miatt fontos részleteket az ifjúság javára értékesítjük. A magyar nyelv tanárai az egyes osztályokban megfelelő tárgyú dolgozatokat írattak és rámutattak az olvasmányokból s a magyar nép életének, szokásainak ismeretéből meríthető okulásokra. Munkájuk a hazai és világtörténelem, a földrajz, valamint a klasszikus és modern nyelvek körében is támogatásra talált azoknak a tényeknek és összehasonlítás-lehetőségeknek a nyomán, amelyeknek a jelzett tárgyak a bázisai. A természettan és mennyiségtan is kivették a részüket e munkából és a lélektan a megbeszélt kérdések magasabb motívumaiba vezette be az ifjúságot a kath. vallástannal egyértelműig.

Az ifjúság fegyelme általán jónak mondható. Viselkedésükben nyomát sem lelni a „szomorú idők“ fegyelembontó hatásának. Általában bizalommal vannak tanáraik iránt, megértik jószándékaikat és készséges szívvel követik irányításaikat, melyek nemcsak iskolai dolgaikban igazítják el, hanem iskolán kívüli életükbe is figyelő szeretettel kísérik őket.

„Nincs nevelés lelkiismeret nélkül s nincs lelkiismeret Isten nélkül“, mondja Flammarion. Ezért legfőbb törekvésünk volt mind szóval, mind példaadással öregbíteni növendékeink szívében az istenfélelmet s a vallásos kötelmek eleven érzékét. Nemcsak a vallástanításnak adtuk meg méltó helyét nevelői munkánkban, hanem a többi tárgyakban és ügyességekben, az iskolai élet minden megnyilatkozásában iparkodtunk kiemelni azokat az etikai mozzanatokat, amelyek az embert Istenhez való viszonyára s ebből folyó kötelességeinek teljesítésére intik.

Imával kezdtük s végeztük az előadásokat, vasár- és ünnepnap s az egyházi év minden nevezetesebb napján (szt. Balázs, hamvazószerda, búzaszentelő, keresztjáró) szentmisét hallgattunk; résztvettünk a feltámadási és úrnapi körmeneten: ápr. 6—9-ig szentgyakorlatokat tartottunk (az alsó osztályiaknak Várkonyi Fidél dr. a felső osztályiaknak Brisits Frigyes dr.); a töredelem szentségéhez ötször járultunk testületileg. Mert hiába minden: nincs erkölcs, nincs becsület, nincs tisztesség, nincs önzetlenség, nincs hazafiság, nincs emberség, csak amely az evangélium magaslatairól árad a szívekbe.

A tanulmányi előmenetel általában jó. A r. tanulókból jelesrendű 92 (22‘22o/0), egy tárgyból bukott 31 (7‘48°/0), kettőből 13 (3‘ 14%), több tárgyból 9 (2’18°/o). Különösen szép az eredmény a legalsó osztályokban, ami főként a felvételi vizsgálat áldásos eredményeként tekinthető.