Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1913

Békefi Rémig dr.: A ciszterci Rend története Magyarországon

3

apátságot, (Veszprém vm.) amelybe az első raj Clairvauxból (Clara- vallis) érkezik, miért is „Nova Claravallis“ (Uj Clairvaux) néven is emlegetik.1

Rá egy évre nevezetes esemény tárul elénk. Péter cisteauxi apát személyében a magyar király udvarában látjuk a ciszterci Rend főapátját, továbbá Ubicellus párisi apátot, Vilmos cisteauxi perjelt s Péter és Servius cisteauxi konventtagokat. E látogatás eredményét egy 1183.-Í oklevél imigyen mondja el: A cisteauxi apát kérése alapján III. Béla úgy rendelkezett, hogy a magyarországi ciszterci monostorok, melyek már megvannak, vagy a jövőben keletkeznek, mindazt a szabadságot élvezik, melyeknek a Rend Franciaországban birtokában van; továbbá az ismeretes rendtagok s az ő révükön az ismeretlenek is, szolgálattevőikkel együtt, egyik monostorból a másikba utazhatnak, ha a közbiztonsági viszonyok megengedik.1 2

Ez a királyi intézkedés bevezetője volt a ciszterciek gyors elterjedésének Magyarországon. III. Béla Pilisen (Pilis vm.)3 és Szentgott- hárdon (Vas vm.) 1184-ben,4 Pásztón (Heves vm.) meg 1190-ben alapít apátságot. Pilis „Acey“-ból, Szentgotthárd „Trois Fontaines“-bőI (Trium Fontium), Pásztó meg Pilisről települ.5 6

III. Béla vonzódását Franciaország iránt már első felesége, Cha- tillon Anna (Agnes), megfakasztotta, akinek ereiben francia vér cser- gedezett.1’ A király rokonszenve a francia eredetű ciszterciek iránt kétségkívül fokozódott akkor, midőn második házasságában II. Fülöp francia király nővérét, Margitot, vette feleségül. Későbbi királyaink is gondosan ápolják a rokonszenvet Franciaország iránt. Rendi apátságainkat ezentúl vagy francia földről, vagy hazai monostorból telepítik. Mindössze is csak Borsmonostor, más néven Máriahegy vagy Kedhely (Sopron vm.) kapja első szerzeteseit az ausztriai Heiligen-Kreuzból, de azt nem királyi alapítás, hanem Domokos nádor, a király rokona hozta létre 1194-ben.7

III. Béla fiai, Imre és Endre, továbbá unokái, IV. Béla és Kálmán herceg, valóságos pártfogói a cisztercieknek. Kerzen (Fogaras vm.)

1 Manrique : Annales Cistercienses IV. 202. — Békefi R. : A pásztói apátság története I. 29—30.

2 Fejér: Cod. Dipl. II. 202. ,

3 Békefi R.: A pilisi apátság tört. I. 124—126. és 470.

i Janauschek: Őrig. Cist. I. 183.

3 Békefi R. : A pásztói apátság története. I. 50.

6 Várossy Gyula: Antiochiai Anna magyar királyné származása és családi viszonyai (Századok 1886. 867—8*5.)

7 Wenzel: Árpádkori Új Okmánytár. XI. 57—58. — Fránek Dömötör: A borsmonostori apátság az Árpádok korában, 12.

1*