Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1913

III. Beszámoló az 1913-14. iskolai évről

56

Másrészt általánosabbá lesz a megfigyelés. Rendesen úgy van, hogy csak a két ellentétről, a nagyon jó és a nagyon rossz tanulóról van határozottan körvonalozott képünk ; a közepesről, az átlagról a legtöbbször fakó, színtelen az ismeretünk.

A feljegyzésekben megerősített megfigyelési eredmények főkép ott tesznek nagy szolgálatot, ahol — a mai szakrendszer mellett elég sűrűén — új tanárok keze és ítélete alá kerülnek a tanulók. Az átvett jellemlapok nemcsak hogy előítéletekkel nem fogják eltölteni a tanárt, hanem ellenkezőleg, nagyobb éberségre fogják ösztönözni saját tapasztalatainak elbírálásánál. Másoknak kellően megokolt véleménye jobban el fogja igazítani a kétes esetekben, mint azok az ellenőrizhetetlen, sokszor felületes ítéletek, melyek egyik-másik „született szabályszerű“-ről mennek szájról-szájra s amelyek már annyi gyermeknek megjavulását tették lehetetlenné.

És mennyi hasznát látja e jellemlapoknak a szülői ház! Az érdeklődő szülőknek — különösen az új tanár — alig tud érdembe vágó dolgot mondani, legfeljebb azt, hogy ennyiszer felelt ; hogy még most sem tud logarithmust keresni; hogy a füzete piszkos s az órákról sokszor elkésik; de hogy tudatos könnyelműség, vagy egyszerű élénkség, önfejűség, vagy fakadó önállóság, béna appercepció, vagy sajátos típusú memoria, öröklött diszpozíció, vagy beteges elváltozás, bő táplálkozás, vagy nyomorúság-e a jelenség oka, arról nem igen szólhat, már csak tapasztalati anyagának az elégtelensége miatt sem. Ha tudna is mondani, azt sem fogadná el a szülő olyan megbízható ítéletnek, mint több tanárnak éveken át leszürődött, megegyező megállapításait.

Ezeknek meggondolása indított bennünket arra, hogy minden tanulóról egyéni jellemlapokat vezetünk a következő rovatokkal: A tanuló neve, születési ideje, helye; szüleinek neve, foglalkozása. Családi körülményei (élnek-e szülei, testvéreinek száma; gazdag, szegény, vagy nyomorog; terheltség; lakás-körülményei, ruházata, ellátása ; minő bánásmódban van otthon része) ? Testi fejlettsége (nagysága az év elején és az év végén ; súlya; testi hibák és fogyatkozások). Külső megjelenése (tisztaság, ruha, arckifejezés). Furcsa szokásai (arcfintorgatás, körömrágás stb.). Alkoholt (bort, sört, pálinkát) iszik-e (rendesen, alkalomadtán, soha) ? Vérmérséklete, kedélye (csendes, komoly, élénk, mogorva, sangvinikus, flegmatikus, cholerikus, melan- cholikus, szeleburdi, féktelen, bőbeszédű). Vallásossága, Érzülete szülei, tanárai, társai iránt. Erkölcsisége (szorgalmas, alattomos, kárörvendő, babonás, gyáva, szavatartó, ravasz, fösvény, irigy, kétszínű stb. vagy megfordítva). Erkölcsi állapotát befolyásolja (szülői ház, társaság).