Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1913

Békefi Rémig dr.: A ciszterci Rend története Magyarországon

22

rásmunkák beszerzése javarészben az ő idejökre esik. Jelentékenyen gyarapodott a könyvtár a tudós Fejér György könyvtárának megszerzésével.

Villax, akiben tehetséget és munkakedvet látott, külföldi tanulmányútra küldötte. A rendtagokat irodalmi munkálkodásukban bőkezűen támogatta. A Magyar Tudományos Akadémia megalapításában része van. A tudományos vállalatokat lelkesen támogatja. Zircz jeles szülöttét, Reguly Antalt a Magyar Tudományos Akadémia még észre sem vette, midőn Villax már készséggel megnyitotta erszényét összehasonlító nyelvészeti vizsgálódásának támogatására.

Az 1848—49.-i szabadságharc idején a ciszterciek híven őrt állottak a nemzeti érdekek mellett. Szóval hatni iparkodnak az ifjúságra; fegyverrel meg többen harcolnak a szabadsághősök soraiban. A szabadságharc befejeződtével, az önkény boszú-munkája idején Villax keresztülviszi Bécsben, hogy szerzeteseinek maga lehet a bírája.

Villax apát alatt a rendi szervezet átalakításának kérdése is fölmerült. A ciszterci apátok 1852-ben Bécsben tanácskozásra gyűltek össze. Határozatukban szükségesnek mondották az apátságok összetartozásának erősbítését és a szerzetes fegyelem szigorítását. Midőn IX. Pius pápa Magyarország prímását az összes hazai szerzetesek vizsgálójává (visitator) tette, Villax keresztülvitte, hogy a zirczi apátság fölött e jogot Schwarzenberg Frigyes prágai érsek gyakorolja.

O előzetes vizsgálat után a reformpontokat a Rend elé terjesztette. Ezeket a rendtagok nagy része aláírta; de Bula Theofil dr., előbb Zichy Nándor gróf nevelője, majd a székesfehérvári gimnázium igazgatója, kilenc tanárával együtt megtagadta az aláírást. Ez a tény Bula jellemét igazi alakjában mutatja. O, bár magánélete példás, papi és szerzetesi erényeiben meg tiszteletreméltó ember volt, akinek a megszigorított életmód nem igen esett volna nehezére, nem járult a reform-tervezethez. Meggyőződése szerint a Rend magyarországi hivatása és az új életmód nem férnek össze. Meggyőződése ellen pedig nem akart cselekedni.

Villax 1857. szeptember 13.-án hunyt el. Apáti jogaira sokat tar- * tott. A negyvenes évek szabad eszméi és az ötvenes világ önkényes irányzata közül ő az utóbbi felé hajolt. Inkább uralkodó, mint apát; inkább kormányzó, mint atya. Építkezései emlékszerüek. Minden ízükön látható, hogy tervezőjük nagy úr, akinek finom az ízlése, fejlett az érzéke s erős a törekvése, hogy nagyot alkosson s Rendje érdemét és hírnevét magasra emelje.

Villax halála után a rendtagok bizalma 1858. augusztus 17.-én t Rezutsek Antal zirczi perjelt emelte az apáti székbe. Rezutseket a

i