Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1913

Békefi Rémig dr.: A ciszterci Rend története Magyarországon

6

monostor anyagi ügyeit vezeti; az asztalterítő (refectorarius) az ebédlőt tartja rendben s az ételt és italt kiosztja; a. vendéglátó (hospitalarius) a vendégeket és a szegényeket fogadja s szállásukról és élelmükről gondoskodik; a kapus (portarius) a monostor őre; a pénztárnok (bursarius) a monostor jövedelmét kezeli; a ruhatárnok (vestiarius) meg a rendtagok ruházatáról gondoskodik. Vannak még mozgó hivatalok is, melyekben a rendtagok hétről-hétre sorra váltakoznak.

A ciszterci Rend életében nagyjelentőségű volt az évenkinti nagykáptalan Cisterciumban. Erre eleinte az összes apátok évenkint kötelesek voltak megjelenni. XIII. századi rendelkezés szerint azonban a magyar apátok csak minden harmadik évben mennek el a nagykáptalanra. Ez a Rendnek törvényhozó és bírói testületé. 1437-ig szeptember 13.-án tartották. Ez ellen az apátok azt hozták föl, hogy az aratás, szüretelés, gyümölcsérés és a vetemények betakarítása éppen ekkorra esik; a ragadós betegségek a nagy hőség következtében útközben ekkor pusztítanak legjobban ; a háborúskodás is ekkor folyik leginkább ; — s így az utazás a legnagyobb veszedelemmel jár. Ez okok alapján a nagykáptalan idejét keresztjáró napokra teszik át.

A ciszterci Rend nagykáptalanának jelentőségét a IV. lateráni zsinat is elismerte, midőn elrendelte, hogy a többi szerzetesrendek is minden országban három évenként tartsanak káptalant és a gyűlés vezetése végett, vagyis elnöknek hívják meg a két szomszéd ciszterci apátot. Ezek a káptalanra egybegyült rendtagok közül maguk mellé kettőt kiszemelhettek s így négyen elnökösködhettek a gyűlésen. A káptalan határozatai az elnökök hozzájárulása után váltak kötelezőkké. A zsinat határozatai csakhamar életbe léptek. A benedekrendiek István szentgotthárdi és Róbert pilisi apátot 1217-ben Kapornakra (Zala vm.) hívták meg a káptalan vezetésére.

A vallásos és erkölcsi érzület ápolása s az ima és elmélkedés gyakorlása a rendi szabályzat állandó követelménye. A rendtagok éjfél után két órakor kelnek és napjában nyolcszor zsolozsmáznak. Naponkint mindegyikük kap két tál főtt ételt, — de ez hús, tojás és egy ideig hal nem lehet; továbbá gyümölcsöt vagy hüvelyes vete- ményt, egy font (libra) kenyeret és egy hemina (0’2729 liter) bort.

A ciszterci Rendre nemzetünk kiművelése terén szép feladat várakozott. A benedekrendi apátságokat hanyatlóban találják; a monostorokba egyháziasabb szellemet hoznak magukkal; ahol a jó példa nem elég, az újjászervezés munkáját is kezökbe veszik, mint Ercsi és Telki példája mutatja. Plébániáik a középkorban ugyan nincsenek, a hívek lelki életét azonban gondozzák. Egyházi szónoklatot eleinte csak a püspök vagy a nagykáptalan megbízásából tartanak;