II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1913
Herodotos mondatszerkesztéséről iskolai olvastatás szempontjából
15 denkire tesz s emiatt megpihen. A folytatás a magyarban így hangza- nék: „hát ez a férfiú etc.“. írónk előrelátását igazolják az úgynevezett előkészítések is. Nem mondja meg mindjárt ugyanabban a mondatban az elején a tudnivalót, csak jelzi, mert fel akarja kelteni a figyelmünket, érdeklődésünket ; az ilyen előkészítésekkel mintegy azt mondja: „Vigyázzatok, figyeljetek, mert most valami érdekeset fogtok hallani!“ énofaÓQxee rfjv MíÁrjxov tqójko toiüőe. (I. 17.) Ezt az előkészítést használja, mikor Alyattes hadjáratairól beszél. Ha tovább olvassuk e helyet, megértjük eljárását, tudniillik ez az Alyattes nem közönségesen vette ostrom alá Milétost, mert sem a lakosokat, sem a házakat nem bántotta, hanem csak syrinx, lant, fuvola és trombita hangjai mellett a gabonatermést pusztította el. A xar’ avTÖv őh Kqoíoov túőe éyévexo • rjv ó ncug etc. (I. 85. 3. 120)-ban az előkészítés után következő „volt neki“ fordulat már magában is kifejezi, hogy valami figyelmet érdemlő, érdekes esemény fog következni. Úgy is van, mert itt veszünk tudomást azon valóban szép. költői helyről, amikor Kroisos néma fia, atyját halálveszedelemben látván, rémületében megszólal és így megmenti atyja életét. A mondatokban előjövő egyes szavak magyarázgatását megokolja az a technikai nehézség, hogy az egyes, egyébként az előadás menetébe szorosan nem tartozó tudnivalók elmondására nem állt még az író rendelkezésére a csillagos jegyzet a lap alatt, mint nekünk manapság. Herodotosnak, aki oly körültekintő gonddal ügyelt arra, hogy semmi, ami csak esetleg szükséges, vagy érdekes tudnivaló lehet olvasói, vagy hallgatói számára, ki ne maradjon, számolnia kellett azzal a nehézséggel, hogy bizony másképp egy-egy fontos dolgot meg nem magyarázhat, ha csak bele nem szúrja a róla szóló tudnivalót — bár a mondatszerkezet rovására — mindjárt az előfordulása után, a megszakított mondatba. Sokszor a legérdekesebb, az akkori emberekre nézve legfontosab ismeretek vannak e jegyzetekben elmondva. Ezekben tudósít a nevezetesebb férfiakról, hogy ki volt az a Panteleon (I. 92. 10. 128.), Oien (IV. 35. 9. 34); mit műveltek ezek. így Archilochusról elmondja, hogy ő is megemlékezett egy háromméretű jambusi versében Gyges király történetéről. (I. 12.) Alkaiusról elmeséli, hogy dalban megénekelte azt az eseményt, amikor a mytileniek és az athéniek ütközetében eldobta menekülés közben a fegyverét. E jegyzetekben szerepelnek a fontos földrajzi tudnivalók: Pheria (I. 76. 8. 112.), Okeanus (II. 8. 1. 10.), Lade (VI. 7. 1. 121.) etc. Ezekben magyarázza meg az állami életre vonat
