II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1912

A cserkészet

16

tett botok feszítése és egyensúlyban tartása, „szorító nyolcas“ kötésekkel, amelyek közül ha egyet föloldok, szétesik az egész. A híd járója három-három összekötött bot s a karfája kifeszített kötél. A fiúk egyenkint átmennek s a hidat azután szétszedik.

Mire az utolsó Örs is megérkezik a tábor helyére, már szekerce- csapásoktól hangos az erdő. Kimérik a tábort, kibontják a sátorponyvákat s megépítik ugyancsak botokból a sátorvázakat és a tűzhelyeket. Egy óra múlva vígan pattog a tűz s mire a sátrak elkészülnek, már sistereg a serpenyőkben az illatos cserkészpecsenye. A parancsnok és a tisztek fáradhatatlanul dirigálnak. Szanaszét küldik az útmutató-cserkészeket a vidék kitanulmányozására, a tábort bekerítik, az őröket kiállítják s megkezdődik a tábori élet, tele romantikával és költészettel. Ami találékonyság csak lakik egy élénk képzeletű fiúban, az itt mind érvényesülhet. Mint valami ifjú Robinzonok, újra teremtik a világot: minden szükségletüket önmaguk elégítik ki. Hogy a szabadban való élet, a természet közvetlen megismerése, az állat- és növényvilág példákon való tanulmányozása, a viharokkal való küzdelem, a test céltudatos nevelése, a lappangó szellemi és a fizikumba ágyazott testi erők munkára váltása milyen értékes egyéniségeket szül, mutatja a külföld példája. Az angoloknál és a németeknél a boy-scoutok s a Pfadfinderek közül kerülnek ki a gyarmatok katonai kormányzói, tisztviselői, úttörő tudósai és a messzefekvő vad szigeteken a kultúra terjesztői.

A táborozás ideje alatt a cserkész minden alkalmat fölhasznál, hogy érzékeit élesítse. Megközelíti és lefényképezi az állatokat saját tanyájukon; a hallása, ízlése, szaglása és látása finomodik. Lassan- kint megtanulja az őstermészet titokzatos nyelvét és megszereti az egyszerű örömöket, amelyek tiszták és zavartalanok, akárcsak a hegyipatak kristályos vize. A cserkész érti a nyomkövetkeztetést: vagyis az elhagyott jeleket összeveti s ezek nyomán okoskodik, ki járt arra, mi volt a szándéka, mit vitt stb. A városi fiú fölületes, érzéketlenné tette és kiszárította az idegszálait a rideg kőtömegek forró lehelete : a cserkész nem ilyen. A cserkész kedélyi élete finom, érzése és érzékenysége sokirányú, számtalanszor van alkalma érezni és éreztetni a humanizmust. Feuchtersieben mondja, hogy valahányszor egy hegytetőre ért és körülnézett, mindig tisztább és nemesebb lett a szíve. A hegyek hatása hasonló a tengeréhez: fölemel, tisztít és belekapcsol a végtelenbe. Ha a táborparancsnok jó pedagógus, mérhetetlen sokat használhat: olyankor hat a fiúkra, mikor a legfogékonyabbak.