X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1916

IV. Iskolánk élete a háború harmadik évében

9 megcsappant, a tisztaság és rend ismét visszaköltözött hozzánk, bizonyságául annak, hogy a felelősség elve életbe léphetett. Pedig tanulóink száma lényegesen megszaporodott. Egész osz­tályra való szaporulat lévén, szükségessé vált ismét új osztály fel­állítása. Ezúttal a 15-dik osztályt, tehát a hetedik párhuzamost kellett felállítanunk. Kilencedfélszáz tanuló elhelyezéséről kellett gondoskodnunk. E félelemesen nagy szám, ha a múltra visszatekin­tünk. még reménynek is sok. kívánatos soha sem volt. A tömeg­iskolák szomorú sorsa fenyeget, s nem tudjuk a módját, hogy mi­képpen védekezzünk ellene. Kénytelenek voltunk egy osztályba 7(i tanulót besorozni, mert az osztály párhuzamossá tételéről a mai viszonyok mellett szó sem lehetett. Még csak alig néhány osztá­lyunk van olyan, melyben 50 tanulón felül volt tanítvány, a töb­biekben jóval többet kellett beszorítanunk. II. Az intézeti tanárság. 1. Intézetünk tanárai közül kilencen teljesítenek katonai szol­gálatot. A háború kezdete óta katona: Baranski E. László (főhad­nagy). Guál István (Ír. (zászlós). Görög Imre dr. (főhadnagy orosz hadifogoly), Hlavathy Imre (hadnagy), Kronberger Ede (főhad­nagy); 1915 február 15-ike óta Simon László (hadnagy), 1915 márc. 1 -je óta Kallós Ede dr. (hadnagy): 1915 november óta Martos János (zászlós), 1916 december óta Szóig István (főhadnagy), akit mivel­hogy tiszti rangjáról nem mondott volt le annak idején, 55 éves kora dacára fegyverbe szólítottak. Ha a hősi halált halt Lehr Andort is számbavesszük. a nagy háború intézetünk 10 tanárát állította hadi­sorba. Csaknem mindenkinek van kitüntetése; legtöbb kitüntetést Si­mon László kartársunk kapta: a kis ezüst, a nagy ezüst, a bronz vitézségi érmet és a német ,,Krieger Verdienst-Kreuz“-ot. Részben az orosz, a romániai, az olasz fronton harcoltak; Baranski mint hadifestő működött s működik most is. Távollétüket az iskola munkája keservesen sínyli már három esztendő óta. Üresen hagyott tanszékeikre természetesen nem ke­rült új ember, munkájukat részben az itthonmaradt tanárok vég­zik, részben más intézetektől segítségül szolgálattételre áthelyezett kartársak pótolják. így a román betörés idejében rövid ideig itt nyer­tek beosztást If}. Gasparits Lajos, a petrozsényi áll. főgimnázium igazgatója; Resovszky Zoltán és Dr. Kovács János erzsébetvárosi főgin.náziumi rendes tanárok, továbbá Jóhai János nagyszebeni áll.

Next

/
Thumbnails
Contents