X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1914

I. Iskolánk élete a nagy háború évében

4

kértünk a társadalom munkájából, belekapcsolódtunk a napi eseményekbe, együtt örvendettünk és együtt aggódtunk az országgal,, melyet soha úgy hazánknak nem éreztünk, mint most. Ennek a fogalomnak szent közössége most vált nyilvánvalóvá azok előtt, akik színes szavakba burkolva gyakran hallották, de igaz valójában meg nem értették és meg nem érthették.

Ezt az igaz érzelmi mozzanatot választottuk ki ez iskola-év nevelő hatásául, jól tudván, hogy az ismeretközlés a megváltozott keretek, s a megfogyatkozott eszközök, s a nem kedvező lelki dis- poziciók között úgy sem válhatik teljessé. Akartuk, hogy állandóbb hatás maradjon meg ennek az ifjú nemzedéknek a szívében, s ha majdan embernyi emberekké érlelődnek, a maguk életének tapasztalatán okuljanak. Szűrjék le belőle a tanúságot. Ez pedig nem lehet egyéb, mint a kötelességét tántoríthatattanul teljesítő férfiú teszi a hazát erőssé, az együttélést kedvessé, az életet magát értékessé.

Ebből az alapgondolatból kiindulva leszünk ez iskolai évnek hűséges krónikása. Sorakoztassuk el időrendben a fontosabb eseményeket.

*

Katona elszállásolás iskolánkban.

Julius utolsó hetében rendelték el az általános mozgósítást. A behívottak oly pontosan s oly tömegesen jelentkeztek, hogy a fővárosnak minden, erre alkalmas középületét át kellett engedni a hadvezetőségnek. Egy hétig nehány száz póttartalékos volt intézetünknek éjjeli vendége. Az osztálytermek, a tágas folyosók, csarnokok megteltek a haza védelmére összesereglett falusi emberekkel.. Pokrócot, szőnyeget, az asztalos műhelyből gyaluforgácsot hordottak össze, ebből készítettek maguknak fekvőhelyet. A tanítókat a díszterem pamlagain helyeztük el éjszakára.

Augusztus 20-dikán a 38. gyalogezred egy zászlóalját szállásolta be a főváros intézetünkbe. Ezer ember népesítette be az iskola előadó helyiségeit. A díszterem, a szertárak és tanári tanácskozó, könyvtár és iroda zárva maradtak. Az udvar táborozó hellyé vált, ott főztek a katonák számára. A századparancsnokok — csupa tartalékos tiszt, — nagy gondot fordítottak arra, hogy lehetőleg ki méltessék embereikkel az iskolát; a tisztaságra is dicséretes gondot fordítottak.

Augusztus 31-dikén a zászlóalj a déli harctérre ment, ettől az időtől kezdve az iskolai évvégéig iskolánkra igazi rendeltetése várt..