X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1913
I. Az év története
7 buzgólkodtak a gyorsírás elsajátításában. Dienes Pál dr. a francia nyelvben vezette direkt módszerrel tanítványait. Vasárnap délelőitönkint a „Széchenyi kör“ tagjai adtak tanúságot arról, hogy buzgón dolgoztak s működésük körébe a kézügyességet, technikai készséget is belevitték. Babits Mihály, a kiváló költő-tanár vette át ebben az évben a kör vezetését, az ifjak munkájának irányítását. Fiai nagy lelkesedéssel dolgoztak s főleg a Vili. osztály tanulói közül többen mintaszerű buzgóságról tettek tanúságot. Ebben az évben a „Széchenyi kör“ szakosztályai is egy újjal, még pedig igen hasznossal, szaporodtak meg. Az idegen nyelveket tanulók szakosztálya létesült, melynek vezetésében Dienes Pál dr. tanár vett élénk részt. A franciát három, az angolt két csoportban tanulták az ifjak egy-egy társuk vez-etése és Dienes tanár irányítása mellett. Ezt a nyelvtanuló önkéntes készséget örvendetes jelenségnek tartjuk s tovább ápolását e helyütt is az ifjúságnak különös ügyeimébe ajánljuk, Azokról a tanulókról, akik társaikat ebben az irányban buzdították, tanították, a kis nyelvtanuló csoportokat szervezték. Értesítőnknek egy külön fejezetében fogunk megemlékezni jutalmazásul is, buzdításul is. Szívet, lelket gyönyörködtető munkásságot fejtettek ki fiaink a két műhelyben : az asztalos- és könyvkötő-műhelyekben. Erről is külön számolunk be, itt csak nyomósán említjük meg, hogy a műhelymunka nevelő hatásában is minő fontos, s mennyire örvendetes a tanulók önkéntes buzgósága a kézügyességnek az elsajátításában. A földrajz tanításával kapcsolatosan Vargha György dr. tanár ügyszeretete egy új intézmény létesítésére adott alkalmat. Megalakult a Fotograf áló Ifjak Szövetkezete, amelynek külön helyiséget rendeztünk be, hol a kirándulások alatt felvett képeket dolgozták ki s az intézet számára számos, jól sikerült diapozitív képet készítettek. Tehát már az első évben hathatósan hozzájárultak a szemléltető oktatás sikerének fokozásához. így magyarázható meg az az élénk munka, amely a délutáni órákban is otthonra lel iskolánkban. Mert nem henye szóvirág az, ha iskolánkat a „Munka iskolájává“ akarjuk tenni, mindennapi találkozó helyévé az olyan növendékeknek, akik dolgozni járnak az iskolába olyankor is, mikor az iskolák úgynevezett munkája szünetel. A tanulók önmunkásságának továbbfokozása mindenha szerető gondunk lesz.