X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1912

I. A mi hajlékunk (képekkel)

5

A tervező építőművész nem bocsáthatja szabadjára fantáziáját. Megköti őt a hely, melyre az épületet emelheti. A tömérdek kívánság, kikötés, melyet az épület rendeltetése von maga után. Bizonyos kikötések, melyeket a hatóság a közbiztonság, a közegészség biztosítására „szabályzatokba foglalt. Köti a tervezőt a pénzösszeg, melyet az épületre szántak s melynek túllépése sok kellemetlen huzavonával jár. Evvel a pénzösszeggel szoros összefüggésben áll az épület anyaga, az anyag megmunkáltatása. A kor ízlése is hat rá és mindezek mellett nem tagadja, nem tagadhatja meg a tervező, ha művész, a saját művészi hitvallását. A magyar építőművészek, a mi iskolaházunk tervezői is (Kőrösy Albert és Kis Béla), érvényesíteni akarják a magyar formanyelvet. Azt akarják, hogy a mi épületeinkben megnyilatkozzék az eredeti, szívós életű, nemes lendületű magyar szellem, melyet elnyomnia, kiirtania nem sikerült a nagyobb míveltségű nyugati szomszédságnak.

Képzeljük magunkat a magyar építész irodájába.

A sok kecskelábú asztalon heverő papirosok egyikén a mi hajlékunk telke rajzban. Az a telek, melyet a Hungária-körút, Elnök-u., Villam-u. és a Kendeffy-utca határolnak. Budapest székesfőváros bőkezűségének maradandó emléke. 2100 rj-öl nagyságú. Tízszer akkora telek, mint amekkora átlag egy tisztviselőtelepi, vagy belvárosi lakóház telke udvarostól-kertestől. (I. alaprajz).

A telek alakja valamelyest torzított derékszögű négyszög. A telek hossza a homlokzaton 0'8 m híjján 96 m. Az Elnök-u. oldalán 0'3 m-el több, mint 80 m. A Villam-u. felől 0'14 m híjján 96 m, a Kendeffy-u. felé néhány tized hijján 78 m. Négyzetméterekben kifejezve kerekszám 7600 □ m. Tehát a papírra kisebbített térségen vázolgat, töröl, át- meg átalakít a tervező, miután igazgatónkkal való sokszoros tárgyalás után' már tisztában van azzal, hogy mily helyiségekre van szükségünk és mik' a kellékei más és más tudományág művelésére szolgáló teremnek. Igazgatónk külön, több ízben is tanulmányozta ezt a kérdést külföldi útjain. (Gaal M.: Huszonöt év. 89. o.) Az építész meg gyúrja az alaprajz tervét. Hol ezt, hol azt a helyiséget helyezi át, új meg új beosztást kísérelve meg, hogy minden térség elhelyezés, nagyság, megvilágitottság dolgában megfelelő legyen. Hány és hány vázlat, kisebb-nagyobb módosítás, újra kezdés, — amíg végre megfelel a lépcsőház, a nagy középcsarnok, a diszterem alatt levő helyiségek, a földszint megoldása az építész művészi lelkiismerete szabta törvényeknek és a terveket éber figyelemmel át meg átnéző tantestületnek.