X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1912
I. A mi hajlékunk (képekkel)
33 A függőleges vonalakkal való tagolás szolgálatába állította a tervező a gazdagon kiképzett esővíz levezető csatornákat. Nemde, különös gondolat ? De talpraesett. A vakolatos fal kevés díszítést ad ki, levezető csatorna meg kell Ez a csatorna lett színével, nagy és díszes zöld-arany vízgyűjtő fejével, erőteljes lefogó pántjaival a tagolás egyik szerkezeti eleme. Pillér helyett foglal össze és oszt el falfelületeket, nyiláscsoportokat. Két-két ablakot és nagykaput fog össze a középen. Kettős-négyes-kettős ablaku falmezőkre osztja a különben úgyszólván dísztelen épülettörzset, viszont egy-négy-egy nyílású mezőket rajzol a szárnyak dísszel kiemelt oldalhomlokzatára. De a szárny homlokzaton, és a szárnyak belsőfalához ragasztott kis előkerti fülkén meg középvonalként díszeleg a fontos szerepet betöltő csatorna. Vízszintes eresz-csatornát nem látunk. A magyaros.ház egyik jellemző vonása ugyanis a falaknak pártás befejezése. Ami hajlékunkon szögletes vonalú, műkő szegésű kisebb párták és két-két ilyen pártát összefoglaló, csaknem oromfallá képzett, vörös rajzos mezőkkel díszített főpárták adnak a falaknak változatos vonalú záródást, jeleznek tetőszerkezetet, mint a díszterem fölött, vízgyüjtőhelyeket, esetleg tetőmetszéseknek lefutó szögletét. A koronázó, záró eresz vonalt élénkítik — megszakítást képezve — a középrész mellé lapuló pártákra emelt kerektornyok s a szárnyak homloképületének oldalfalát koronázó erkély es párták. Az épület sarkokat mindenhol egy-egy csinosan alakított, faragott gombban (műkő) végződő, hogy úgy mondjam sarokcölöp hangsúlyozza. Legjobban az udvar felől érvényesül ez a szerkezeti dísz a középen, ahol az erkély es középtag két sarkán van magasba nyúló cölöp — kéménye a fütő- háznak. Ritkán látni épülettel szervesen összefüggő, egységes kéményt, olyat amilyen a mienk. Szerencsésen eddig A lépcsőház díszei. X. kér. tisztviselőtelepi gimn. Értesítője.
