X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1912

I. A mi hajlékunk (képekkel)

31

tészet, magyar stil). Mindezek logikusan képezett és harmonikusan összeillesztett részleteit alakítják ki egy nagy egésznek s e mellett a művészi díszítés elemei és hordozói.

Ami hajlékunk falfelületei egyszerűek. Lehető takarékosság mellett lehetőleg tartós és komoly díszt adni, ez lehetett a tervezőnek a vezető gondolata. Kőre, finomfelületű u. n. nyerstégla felületekre, zománcozott színes téglára bizonyára nem telt, de még műkőre sem bőven. A vakolat maradt hát reprezentáló felületnek.

Nos, vakolatból (habarcsból) oszlopot, pillért, támasztó elemet, előreszökő párkánydíszt nem tervezhet építő, akinek művész-lelki- ismerete van. A jó anyagú (cementes) habarcs ellenben elbír csekély felület különbségeket, rovátkolást. Innen van az, hogy ami iskolaházunkon sekélyen kiugró szegélyezések, összefoglalások vannak csupán.

így igen érdekes az egész földszintet összefoglaló, a földszinti ablakok szemöldje fölött lécesen csipkézett, a főfal síkjából alig kiemelkedő szegély. Ez a hatalmas területű, mert köröskörül futó szegély az ablakok közt téglalapok alakjában ki van vagdosva, s az igy mintegy csupaszon maradt főfalmezők rőtvörös sgraffitoszerű magyaros vonaldíszítménnyel ékesítettek. Ennek a nagy, eléggé változatos szegélynek az alját, mely a gyalogjáróval érintkezik, ismét újabb, csinosan felszínezett (texturázott) műkő szegély védi. Ez a műkő lábazat az alagsor ablakait is beszegi csinos sokszögletű oromzatokká alakulva helyenként.

Csekélyen kiugró, párkányszerű keret vonul végig az ereszek helyén. Műkőből való. Ez a keret felkuszik a pártákra is és a két kerektorony lábjára. A főfal síkja és a keret között való átmenet ismét a habarcs ellenállóképességének megfelelő lefelé csipkézett szegély. Ezekhez a vízszintes tagoló vonalakhoz kell számítanom meg az ablaknyilások műkőből való, rézsűs könyöklő párkányait, melyek különösen formásak a díszterem nagy ablakainak alján.

A vakolt fal kívánta, diktálta azt is, hogy hosszú függőleges befelé rézsutosan képzett ablakkeretek adják az épület díszének számottevő részét. A befelé képzett, víznek, romboló szélnek ketemplom és Kir. kát. főgimnázium, Földtani muzeum. Valamennyi Lechner Ödön alkotása.) Színfolt-tagoltság azért lett, mert szerkezeti eredetiség inkább csak fában sajátunk (Erdéljú, és a magyaros törekvések megindulása idejében a drágább, nemes építőanyag, a kő helyett az olcsóbb anyagok és gazdaságos építtetés kérdése nyomul előtérbe, mivel ma általában a belső terekre fordítunk nagyobb költséget, semmint homlokzatokra.