X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1912
I. A mi hajlékunk (képekkel)
29 Mert hatszáz fiú közt akadna ám olyan, akinek pingálhatnékja van a nagy falak láttára. De oly szép tisztának látja a falúkat, hogy meggondolja magát. De mégis. Van egy-két veszélyeztetett sarok [ Látom magam előtt a bújócskát, kergetősdit játszó apróbb népet. Egy-egy folyosóvégen. A sarkon ép most dugja ki az egyik a fejét, tágranyilt szemmel kémlelve, hogy jön-e a pajtás? Hát ezeknek a kis megbúvóknak, az udvarról feltörtetőknek a kezenyoma látszik egy-két sarkon. Ez se rosszindulatból lett. Hanem hát, bizony, piszkos olykor a kéz! Az a sok ceruza, ténta! Oszt a labda a földön is volt. . . Hát csak megbocsátunk nekik Vízvezetéki medencénk, mellékhelyiségek bőven vannak a szárnyépületek lépcsöházában. Egyben azonban, mosdómedencékben, nem bővelkedünk, azokból minden mellékhelyiség előterébe kellene egy sor. Az idők jele, hogy a fiúk szeretnek kezet mosni. És hogy erre az egészséges műveletre minél több medence legyen, az fontos. Nyáron sokat vagyunk a Népligetben. Meg is látszik a fiainkon. Egy idősebb tanférfiú látogatónknak fel is tűnt az, hogy: „mintha falusi gyerekek volnának, olyan egészséges színük van a fiúknak“. Télen azonban jó a meleg osztályterem s a fűtött folyosó*). Dolgozik is a gépész, fűtő lenn az alagsor mélyített részében, (a középrész alatt) a kazánházban. Két kazánt fűt állandóan és bizony alig lehet a házrészekbe vezető csövek közül bármelyiket is elzárnia, mert — különösen az északi szárnyat — csak épen hogy át tudja melegíteni. Sok nagy igá-*kocsi fordul be ősszel az udvarba. A tömérdek szenet a párolgó lovak mellől elnyeli a pinceablak. *) Intézetünk fűtése központi, kombinált alacsony nyomású gőzfűtés és meleg levegő fűtésrendszerrel. A meleg levegő fűtést a gőzfűtés mellett alkalmazni azért célszerű, mert sikerrel oldja meg a termek téli szellőztetésének problémáját azáltal, hogy tiszta, meleg levegőt bocsáthatunk a termekbe. Az iskolaépület alagsorának egyik nagy helyiségében van a gőzfűtés három kazánja, a melyekből a 0'2 atm. túlnyomású gőzt a gőzelosztóba vezetjük. Ebből bocsáthatjuk a gőzt tetszés szerint az épület szárnyaiba, az igazgatói lakásba, és majdan tornatermünkbe. Az elosztón keresztül a gőz csővezetékeken át a termek és a folyósók radiátoros és csöves fűtőtesteibe jut, ott lecsapódik, lecsapódási melegét átadva a íűtőtesteknek. A lecsapódott gőz viz alakjaban folyik vissza a kazánba, ahol ismét gőzé válik és folytatja körútját. Az elosztóból gőzt bocsáthatunk a levegőmelegítő készülékbe is, a melyen keresztül a szabad levegő — a mely egy aknán át jut az épületbe — egy 5 lóerős, háromfázisú elektromotorral hajtott szívó-nyomó szivattyú segítségével a meleg levegő tág vezető csőveibe, majd a termekbe jut. A központi fűtőszerkezetet oly bőven méretezték, hogy hideg miatt nem panaszkodhattunk, legfeljebb néhány légtelenítő szőrűi egy kis átalakításra.
