X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1911

I. Az év története

9

is tud szívesen dolgozni. Evvel a hangversennyel kapcsolatban hálás szívvel köszönjük meg Gaal Mózesné úrnőnek, hogy ifjaink törekvését nagybecsű és átalános elragadtatást keltő felolvasásával tüntette ki, mintegy példázva intézetünk igazán családi jellegét, ő is: az édes anya gyermekeink közé vegyült a munkában megértéssel és szeretettel. Vájjon nem járult-e hozzá, mint szülő az iskola nevelő munkájához ?

Végül nyomatékosan kell megemlékeznünk arról a megható, bensőséges családi búcsúünnepről, melyet intézetünk az érettségi vizsgálatot tett, s az intézettől búcsút vevő ifjak számára rendezett. Alkalmat akartunk adni távozó fiainknak arra, hogy példát mutassanak, utódaiknak, megerősítetsék a szeretet kötelékét maguk és a gondjukat viselő iskola között, hogy tanulók, szülők egyaránt érezzék a szeretetnek melegét, a közösséget, melyet iskolánk akar teremteni a család és a családnak minden tagja között. Hogy kifejezésre jusson törekvésünk: megtartani tovább is növendékeinket ennek az iskolának a kötelékében minden külső és gyakran merőben formális szövetkezés nélkül. Tudnia kell minden tanulónak, hogy az iskolában, hol ifjúvá serdült, őt később is a magunkénak valljuk, s nyitva áll előtte az iskolacsalád szerető karja, támogató kezét feléje nyújtja, ha emberséges munkában támogatóra és tanácsadóra van szüksége.

Az intézet fegyelmi állapota. Hogyan viselkedtek ez év folyamán tanítványaink ? A statisztikai adatok számai erre nézve nem adnak eleven képet. A jó és szabályszerű osztályzat legfőképpen arra szokott mutatni, hogy a tanítás munkája alatt kik voltak nyugodtak, kik nem zavarták ezt a munkát. Fiaink átalában tisztes- ségtudóak és jóindulatúak. Az a sok jó és nemes érzés, mely osztályrészül jut nekik iskolánk családjában, megteszi a maga megtermékenyítő hatását. Nyílt, őszinte, szolgálatra kész és engedelmes tanítványaink száma évről-évre szaporodik. Súlyosabb fegyelmi eset évek óta nem fordult elő. Ezt e helyen is megállapítanunk jól eső kötelesség. Az iskola levegőjében kell valami tisztességnek lennie, melyet a tanuló napról-napra lát, megérez, s ami tisztesség, azt magába szívja, megszokja. Ebből kell idővel az iskola tisztes hagyományának kialakulnia.

A szülők és az iskola. Mind az, amiről eddig krónikás hűséggel beszámoltunk, mintegy előkészítése annak, hogy a szülők bizalma, ragaszkodása megvolt ebben az iskolaévben is intézetünk iránt. Ünnepeinket látogatták, heti felolvasásainkra eljártak, keresték és nem kerülték iskolánkkal az érintkezést. Hívó szavunkat