X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915

I. Néhány szó a földrajz tanításához

19

emberre. Beszélünk arról, hogy tűrhetetlen a levegő forrósága vagy elviselhetetlen a hidege; kellemetlen a nedvessége vagy kiállhatat- lan a szárazsága. Ha pedig e tulajdonságok nem szélsőségesen, de közepesen vannak jelen, a levegő kellemesen hat az emberre. A levegő ezen említett tulajdonságai és mozgása együttvéve megszabják az időjárást. Beszélünk szép, tiszta időről, borult vagy viharos időről, jó és rossz időjárásról. Budapest időjárása enyhe és kellemes.

A levegő szabad szemmel nem látható, de jelenlétét tapasztalhatjuk. Különösen akkor, ha mozgásban van, vagy ha szemmel látható anyagokat tartalmaz. A mozgó levegő minden kevésbbé szilárd tárgyat megingat és sebességéhez mérten kisebb nagyobb szabad tárgyakat magával ragad. A levegő mozgását szélnek nevezzük. A szél elsősorban azért hasznos az emberekre, mert a vízszintes irányú mozgás következtében a különféle tulajdonságú s a különféle anyagokat tartalmazó légtömegek kicserélődnek, továbbá azért is, mert erejét a közlekedésnél (vitorlázásnál) s ipari munkák végzésénél (szélmalom, vizhúzókerék) fel lehet használni.

Ha a levegő hómérséklete csekély, lakásunkban fütünk s a kályha melegétől a szoba levegője is felmelegszik. A szabadban a Nap, illetőleg a napsugaraktól hevített föld melegíti a levegőt. (Azért öntözik nyáron a földet, mert ezzel a levegő felmelegedését megakadályozzák.) Fűtött szoba nyitott ablakánál tapasztalhatjuk, hogy a meleg levegő kifelé áramlik s hogy a hideg betódul. Az ablak körül érezhető is a levegő mozgása. A szelet, a légmozgást tehát különböző hőmérsékletű levegő vízszintes irányú helyváltoztatása okozza. Azt is tapasztalhatjuk fütött szobában, hogy a szoba magasabb, felső részeiben melegebb a levegő, mint az alsó a padlóhoz közel eső részeiben. A meleg levegő mindig a magasabb, a hideg az alacsonyabb részeket foglalja el. Ezért fagy el a növényzet a völgyben előbb, mint a hegyoldalon. A levegő hőmérsékletét naponkint töbször mérve egy közepes számadathoz jutunk, mely az illető nap közepes hőmérséklete. Beszélünk évi, havi s napi közepes hőmérsékletről. Budapest évi hőmérséklete 10° C. (júliusban a közepes hőmérséklet 21° C, januárban pedig — 1.5° C.) Mértek azonban itt már 35° C. meleget s — 20° C. hideget is. Ezen szélsőséges hőmérsékletnek is meg van az oka.

Ismeretes dolog, hogy télen a dunai hidakon (a Duna vize felett) mindig hidegebb van, mint bent az utcákon, nyáron pedig soha sincs olyan meleg a viz felett vagy a viz közelében, mint az ut-