X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915

I. Néhány szó a földrajz tanításához

is a szakembereket kell igénybe venni s nem a szállítókat stb. Nálunk csak a glóbus, a tellurium a használt taneszköz, pedig mennyi van külföldön ezeken kívül forgalomban!

Igen fontosak a jó és megfelelő méretű domborművű térképek, továbbá az ilyenről készített (fényképezés) iskolai térképek és atlaszok. A külföldi gyártmányok olyan magasan állnak a hazaiak felett, hogy arról beszélni sem lehet

Fontos probléma itt a vetület megválasztása, különösen ott, ahol az egész Föld képét nyújtjuk, továbbá a kezdet kezdetén, mikor a hiányos előismeretek dacara is valami képet kell nyújtani a vetületekről.

Az egész Földre a vetület megmagyarázása szempontjából kétségtelenül legjobb a Merkátor-vetület, ámbár a területtartás szempontjából sok téves fogalmat ad a tanulóknak. Ezért a kultur- földrajzi ismeretek közlésénél feltétlenül csatlakozni kell Pécsi Albert indítványához, hogy erre a célra a területtartó Mollweide-vetületet alkalmazzák. Pécsi hosszabb cikket ir a Földrajzi Közleményekben erről. Innen közlöm a Földrajzi Közlemények szerkesztőségének szívességéből e vetület képét.

Lényeges még a térkép készítési módját is bemutatni. Gyakorlatban ez idő és megfelelő készültség hiányában lehetetlen. Ezt is modellek segítségével lehetséges. Legcélszerűbb már szemlélt vidék alkalmas területének megmintázott részét alaposan letárgyalni, azután ugyanezen vidéknek izohipszáit drótból a valóságnak meg- felelőleg megkonstruálni. E két modell a róla készített rajz és vázlat segítségével megvilágítja a rétegvonalas térképet s lehetővé teszi a róla való látást.

A vonalkázást is minták segítségével kell bemutatni s hosszas szemléltetések után szabad a vidék térképét nyújtani. így azután fog a tanuló látni valamit a térképről. Természetesen mindazt az iskola környékének tervrajza előzi meg, ahol a jelekről, méretekrő stb. s a térben lehetséges helymeghatározásról ismereteket szerzett.

A homokasztalnak, a mintázásnak s a vázlat-készítésnek itt a kezdetben van helye. Később, mikor a pontosabb és nagyobb területek ábrázolása fordul elő, már ez eredménnyel nem vihető keresztül. Hiányzik a hozzá való idő, a tanulók készsége stb.

Ugyanitt kell a statisztikai s más grafikus ábrázolások módját megismertetni. Nagyon lassan kell haladni, hogy ezeket megfelelőképpen a tanulónak birtokába juttassuk. Csak később szabad az egész Földet, mint olyant ábrázolni és ábrázolásának (beosztásának 1) módjait megbeszélés tárgyává tenni.