X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1913

I. Önálló munka-e Comenius Labirintusa?

8

sen a legjobb férfiak kormányzásában, a nők helyzetében és a közös lakomák felfogásában egyezik meg. Mint Morus Tamás, úgy ő is elfogadja az emberek egyenlőségét, de az angol államférfiú szociális szempontból messze felülmúlja Campanellát.

Comenius nagy elődei közül hátra van még Andreae János Bálint, aki Campanella munkáját Adámi Tóbiás német ember ama kiadásából ismerte, mely 1622-ben prózában jelent meg. Andreae, aki csupán öt évvel volt öregebb Comeniusnál, Herrnbergben, 1586-ban született. Atyja superintendens volt. Halála után özvegy anyjával Tübingába költözött és az ottani egyetem kiváló tanárának, Mástlin Mihálynak, akit Kepler is hallgatott, szorgalmas tanítványa lett. Anyja kívánságába felhagyott a matematikai tanulmányokkal és a teológiai pályára lépett Legnagyobb hatással volt rá Calvin erkölcstana. 1639-től Stuttgartban lelkészkedett. Itt is halt meg 1654-ben. Mint a szigorú élet kedvelője, kerülte a zajos mulatságokat. Munkái közül felemlítjük a „Peregrini in patria erro- resu-t és folytatását: „Cívis Christianus sive peregrini quondam errantis restitutiones“-t (Strassburg, 1619.). Comenius elragadtatással olvasta e két munkát, s ezek misztikus tartalma ösztökélte őt a Labirintus megírására olyképen, hogy a Világ labirintusát a Peregrini stb., A szív paradicsomát pedig a Cívis Christianus után készítette.

Andreae Peregrini stb. c. műve 52 fejezetből áll és azzal kezdődik, hogy egy zarándok (peregrinus) az élet különböző és veszedelmes utainak bejárásához vezetőt keres. Szűkebb hazájában ilyet nem talál, azért útra kel és találkozik egy nővel (Caro), aki egy öreg férfit ajánl neki vezetőül. Az öreg nem más, mint az Jmpetus. Vándorlásukban találkoznak más zarándokokkal, akik folytonos mulatozásnak szentelik életüket. Majd kipattan a földből egy szörnyeteg (Fortuna) és leveleket szór a zarándokok közé, de Peregrinus ügyet sem vet rá, azért a szörnyeteg és a kisérő megintik. Fortuna körül állandóan nagy embertömeg tartózkodik. Egyesek ráülnek, de csakhamar lepottyannak róla. Mindez mulatságos jeleneteket idéz elő. Elhagyván Fortunát, egy istennőhöz érkeznek, aki jósol. Ennél érdekesebb egy nagy kertben tartózkodó úrnő, aki lábbal mindent összetapos, ami az emberek előtt szent. Mérges növényeket tenyészt és ezekből italt készít. Pereginusszal is megitat egy csésze levet. Ezután bemehetnek a konyhába, ahol a nagy politikusok főzik a különböző államformák ételeit, de valamennyi az emberiség romlására szolgál. Majd egy furcsa jósnőhöz