X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1911

I. Kőszeghy Pál

22

Kőszeghy Bercsényije a kuruc költészet „ragyogó vitéze“. Kóla szól ez ének:26)

„Nagy Bercsényi Miklós, nemzetünk oszlopa,

Sok vitéz legénynek te vagy édes apja.“

Egy másik énekben:2',)

"Rákóczi, Bercsényi! Ragyogó vitézek!

'Napkelet tájiról, fegyverre kelének,

És amint felkeltek, fohászuk égbe szállt;

„Segíts meg Istenünk harcaink hevén át!“

A Bákóczi-kor labanc költészetében is előfordúl Bercsényi.28)

VIII. Kőszeghy költészetének fősajátságai.

Ha Arany vágj' Petőfi kincses birodalmának természetrajzát kutatom, tájról-tájra járok, bogy a gazdag világ szépségeit felfedezzem, kiaknázzam. Ha a horizonton belül gyönyörködhetem egy tájékban, ha így beláthatom zegét-zugát, akkor csak egy alkalmas nézőpontot kell válsztanom. Szűk a tájék, ismerem a méreteit annak a „füves kertecskének“, amelyet a XVII. század második felében Kőszeghy plántált. Hiszen csak egy ének, talán csak egy melódia a kuruc énekes szerszámain, talán csak egy barok-festmény a nagy vásznon, a min egy félszázad lelke dolgozott. De ez a festmény eleven, mozgalmas, lelkes. Hogy jól látom-e, az a fontos, honnan nézem? Hová futnak a vonalak, mit szolgálnak a részletek?

Kőszeghy költői érdeme, költői fősajátságai egy forrásból táplálkoznak. érzékeltető képességéből. Körülirásokban, más neveken ugyan ezt akarja mondani a Kőszeghy-irodalom is: „Kőszeghy műve cselekményének gazdagabbságával s változatosságával fölülmúlja Gyöngyösiét. Élénk leírásaiból egészen beleképzelhetjük magunkat ama korszak életébe“.29) „Kőszeghy epikai tehetsége a sok részletes, nagyon élénk s jellemzetes leírásban nyilvánul“.30) „Le26) Kurucz költészet. Magyar Remekírók. 4. kötet 217—18.

27) U. o. 263. 1.

28) Megemlékezem az egyik labanc szerzeményről azért, hogy egy tévedést igazítsak helyre. A Szécsényi gyűlés című (1705.) deák nyelvű prózai gúnyírat, amely szellemesen van dialogizálva, az 1705-iki béketárgyalások eredménytelenségét Bercsényi makacsságának tulajdonítja. Egyébként az egész mű ő ellene készült. Bajza idézett munkájában (46, 1.) fejtegetésében ezt írja: „Ügyes torzképet rajzol Bercsényiről. Szerinte a fővezért nem lehet semmivel meggyőzni, az okos szóra nem hajlik, az ellenkező vélemény dühbe hozza és akaratát erőszakosan is keresztül viszi. Torzke‘p, de nem minden• alap nélkül.“ Az a történelmi felfogás, amely Bercsényit erőszakosnak, a békekötés makacs ellenzőjének tartja, téves. Bajza, ügy látszik, osztja azt. Thaly erősen kikel e felfogás ellen. „Bercsényi a tisztességes, alkotmányos kiegyezésnek őszinte kívánója, meleg támogatója vala. Ő tanácsolja a fejedelemnek: Kegyelmes Üram, addig béküljünk, míg utánunk járnak. Thaly, A sz. gr. B. cs. tört. III. X. 1.

29) Thaly, B. H. 209. 1.

30) Angyal, I. m. 239. 1.