Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1916

I. Révy Ferenc

I.

Révy Ferenc.

A most lefolyt iskolaév derekán, közvetetlenül a karácsonyi vakáció előtt fejezte be hivatalos működését iskolánk kedves igazgatója, Révy Ferenc. A nevelés és tanítás terén eltöltött, szeretettel teljes és sikerekben gazdag 42 évi munka után vonult nyugalomba, rácáfolván élete eredményeivel arra a kegyetlen és merőben hazug mondásra, mely szerint nevelői és tanítói munkánk az istenek irántunk érzett gyűlöletétől nyeri eredetét. Hiszen a legjobbak közül is csak keveseknek adatott meg a serény és lelkes kezekkel elvetett magvak után olyan gazdag aratást, tartós ragaszkodást és hálás szeretetek behordhatni, mint épen ő neki.

Hogy az én szerény toliamnak jutott a szerencse Róla e helyen megemlékezhetni, magyarázatát csupán abban leli, hogy az egyetlen vagyok, ki őt négy évtizeden át munkájának minden fázisában szerető figyelemmel kisérhette : mint tanítványa, tanítótársa és az általa igazgatott testületnek 36 éven át tagja és igy saját tapasztalataimból meríthettem mindazt, amit a búcsú órájában elmondani igen jól esik.

Feleleveníthetem lelkemben azt a távoli időt is, amidőn még mielőtt iskolánk kötelékeibe lépett volna, mint a VI. kér. el. és polg. tanítónőképzőnek magyar nyelv- és irodalom tanára a magyar nyelvtanítás földjét olyan mesteriesen dolgozta meg, intenzív és közvetetlen tanítási modorával kitörülhetetlenül vésvén a fiatal jelöltek agyába és szivébe a tárgy iránt való szeretettel együtt annak megszerettetésének methodusát is.

A magyar középfokú leányoktatás hősi korszakában, a kiegyezést követő első évtizedben, a főváros gyors magyarosodása fontos politikai tényezővé, elsőrendű nemzetiségi szükségletté vált. Mai magyarságában végkép megizmosodott társadalmunk el

1*

i