Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1916

I. Révy Ferenc

5

harcban álltak, itt könnyűszerrel boncolták a legbonyolódottabb szerkezeteket is. Az összefoglalás meg különösen könnyű volt, mert nem lévén semmi betanult, nem is kellett semmit sem a feledés homályából újból előhívni; a százszorosán feltűntetett példákból kiindulva, biztos kézzel építhette fel a nyelv rendszerét, s emellett az elemezve tanítás alatt a helyesírás nehézségeivel is gyorsabban megküzdött. Itt is folyton rámutatott a nyelv szellemének ellenére alkotott szókra és kifejezésekre, állandóan irtván az úton-útfélen felburjánzó németes szólásokat és mondatfűzéseket.

Manapság széles Magyarország minden felső leányiskolájában ez a kitűnően bevált, gondolkodást nagyban fejlesztő módszer dívik, melyet miniszteri biztosi minőségében tett ellenőrző látogatásai alkalmával akárhányszor demonstráló minta tanítások által is megszilárdított.

Az anyanyelv tanításának második nagy feladatát, a költői művek ismertetését nálánál senki mesteriebb, művészibb módon nem végezte. A gyermekmesétől kezdve az irodalom legpompásabb alkotásáig mindent egyforma szeretettel és egyforma ben- sőséggel magyarázott. És azok, akik előbb csupán az idegen nyelvek irodalmában találtak lelki gyönyörűséget, az ő vezetése mellett fedezték fel, óráról-órára, anyanyelvűk nagy költőiben az eszményi szépet, megittasodtak nyelvük zenéjében, elmélyedtek gondolatviláguk nagyszerűségében. Ahogy a nyelvtant elemezve tanította, úgy képezte irodalmi oktatásának alfáját és ómegáját a legnagyobb plaszticitással beállított költői mű és annak kora. Ezen a téren az őt soha cserben nem hagyósegitőtársa volt a veleszületett isteni adomány, a fényes előadóképesség legfejlettebb foka. Lendületes, lelkes, válogatott, de azért egyszerű, tőrölmetszett irodalmi előadásai minden tanítványának igazi lelki élvezetet nyújtottak. Mint a bontott szárnyú madár, úgy indúlt meg, ha költői művet magyarázott vagy az irót küzdelmes pályáján kisérte és nem egyszer ült ki a sajnálkozás, a leánysereg kipirult orcáin, ha a csengetyűszó a ledke végét jelezte.

Révy Ferenc feltétlen ura a szónak — ez egyik legjellemzőbb vonása a magyar fajnak — és igy könnyűszerrel kiváló szónok válhatott belőle. E művészetet gyakorolni hosszú tanári és igazgatói pályáján számtalanszor volt alkalma. Meleg érzésből fakadt meggyőző logikával megtermett gondolatai egyszeribe