Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1915

I. Az 1915/16. iskolaév története

miatt a II. III. és IV. osztályban a magyar nyelvben is. így a kisebb létszám mellett több idő jutott arra, hogy a tanár az egyes tanulókkal foglalkozzék, amire az élőnyelvek tanításában a beszédkészség elsajátítása céljából igen nagy szükség van.

A rajztanításban a fősúlyt a természet után való rajzolásra és az önálló tervezésre helyeztük. Közhasználati és díszítési tárgyakat természet után rajzoltak növendékeink. A díszítéshez szolgáló elemeket is közvetetlenül a természetből, díszített tárgyakról, hímzésről stb. vették. — E célra szép gyűjteményünk van, amelyet évről-évre gyarapítunk.

Az élő és részben mozgó alakok rajzolásában maguk a növendékek szolgáltak modellül.

A szabadban való rajzolást néhány kirándulás alkalmával is gyakorolták.

Szemléltető oktatás. Az elméleti tanítás támogatására a lefolyt iskolaévben is tettünk tanulmányi látogatásokat. A megfelelő osztályokkal voltunk a Nemzeti Színház több klasszikus előadásán, a Müvészházban, a Műcsarnokban, a Szépművészeti Múzeumban, az Ernst-féle Múzeumban, a Ráth-Muzeumban és Aquincumban. Az Uránia tudományos színházban az iskolaév folyamán kétszer vettek részt összes növendékeink a számunkra délelőtt 10—12-ig rendezett külön előadásokban. Felvinczi Takács Zoltán dr. a tüzetesebb szemléltetés kedvéért a továbbképző mind a két osztályának óráit többször a Szépművészeti Múzeumban tartotta.

Mindazoknak, akik a jentemlíteit érdekes és tanulságos kirándulásokat szives jóakaratukkal támogatták, hálás köszönetét mondunk.

A tanári értekezletek. A tanári testület az iskolaév folyamán 14 rendes és 4 rendkívüli értekezletet tartott, amelyben behatóan foglalkozott a növendékek viseletével, szorgalmával és haladásával. Ezenkívül az igazgató külön is tartott értekezleteket az egyes szakok tanáraival a tanítás egyöntetűsége végett. Külön értekezletet tartott még a tanítónőkkel is, mint a nevelők főőreivel s velük és az egész testülettel teljes egyértelemben odatörekedett, hogy a szeretettel párosúlt bánásmód életre keltse azt az öntudatos bizalmat és ragaszkodást, amely nélkül a nevelés munkája áldásos sohasem lehet.

A szülök látogatása. A szülőkkel igen sűrűn érintkeztünk. Minden osztályfőnek és minden tanítónőnek, tanárnak volt heten-