Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1914

I. Dr. Lersch Ernő: Dr. Pécsy Béla †

4

közvetetlenséget sem. Mert e szigorú életfelfogása valami csodálatosan jóságos szelídséggel pároséit benne, melyről legközelebbi hozzátartozói, barátai és tanítványai tehetnének bizonyságot.

Tanulmányai az antik világ körébe vonták és a klasszikusok tanulmányozásán kiművelt szelleme a nagy ideálok szolgálatába hajtotta, eszményi gondolkodásúvá tette: tisztelte a tekintélyt és szeretettel csüngött a hagyományokon, amint hogy nemcsak hazájának, hanem egyházának is hű fia volt.

Tudományos készültsége is nagy vesztesége iskolánknak, valamint szaktudományának is. Már első „Platon és Aristoteles állama“ cimű értekezése feléje fordította a tudósok figyelmét és amikor a Philologiai Társaság a rendelkezésére álló egyetlen jutalomdíjat először adta ki, Pécsy Béla értekezését koszorúzta meg vele.

Azóta is többször közölt magvas ismertetéseket, bírálatokat, telve volt tudományos ambícióval — de terveit nem valósíthatta meg. Mert miután magánéletét oly szerencsésen elrendezte, szerető hitvese és édes gyermeke körében oly boldog volt, amikor a leg- harmónikusabb családi élet tiszta világában levethette volna a küzdő férfi lenyűgöző gondjait és felszabadulva nemes lendülettel indulhatott volna tudományos ambíciója kielégítésére : le kellett lennie a tollat és kardot ragadni helyébe . . .

Valóban nagy a mi fájdalmunk, de nem panaszkodunk, mert tiltja hazaszeretetünk és dicsőségesen elhunyt barátunk szelleme. Hiszen őmaga írta szerető hitvesének, a halál sejtelmével: „Szeretem hazámat és azért szívesen áldozom fel életemet és azt a boldogságot, hogy benneteket láthassalak."

Milyen egyszerű és egyszerűségükben megható szavak !

Az életnek milyen mélységei tárúlhattak föl Írójuk lelke előtti

És ez a nemes férfiú ott pihen már a chirovi jezsuita kolostor temetőjében, a harci zaj után a csend és béke ölén. És bár messze földön tért örök pihenésre, síri szelleme nem marad egyedül, mert mi mindnyájan: tisztelői, barátai és tanítványai, időn- kint felkeressük őt egy bús sóhajtással az emlékezésnek szárnyain — szeretett hitvese és kedves gyermekei pedig úgyis állandóan vele lesznek — a viszontlátásig.

Dr. Lersch Ernő..