Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1912

I. Az iskola célja és irányai

*

I.

flz iskola célja és irányai.

Iskolánk 1905. óta kettős címet visel, a felsőbb leányiskola és leánygimnázium címét s ennek megfelelően két irányban szolgálja a nemzeti nőnevelés ügyét.

Mint felsőbb leányiskola „első sorban művelt lelkű, jó magyar nőket akar a hazának nevelni, akik ép oly hasznos tagjai legyenek a művelt társadalomnak mint amennyire meg tudják majd állani a helyüket szűkebb .‘körükben, a családban, mint feleség és anya.“ ‘c

Ebből következik, hogy az iskola eredeti céljának megfelelően, csak az általános műveltséget akarja megadni tanulóinak és semmiféle életpálya különleges érdekeit nem tarthatja * szeme előtt.

Idők folyamán azonban bizonyos gyakorlati célokkal is összefüggésbe hozták a felsőbb leányiskolát, így pld. IV. osztályából átléphetnek növendékei a tanítónőképző intézetbe, sőt VI. osztályából felvételi vizsgálat alapján annak III. évfolyamába juthatnak. Ilyenformán a gyakorlatban a felsőbb leányiskola a polgári iskola szerepét is betölti s bizonyos fokig a tanítónőképzőt is helyettesíti.

Pedig hangsúlyoznunk kell, hogy a felsőbb leányiskola szervezete egyáltalán nem olyan, amely bizonyos fokú tanulmányokat kívánó életpályák előkészítésére alkalmas volna.

Épen azért, mivel a feldolgozásra váró tanítási anyag hat évfolyamra van elosztva, ezt az iskolát közben — pld. a IV. osztály elvégzése után — elhagyni, a tanítás céljának teljes félreismerésére vall s egyszersmind azzal a veszedelemmel jár, hogy a megkezdett tanulmányok jóformán minden irányban befejezetlenek maradnak. Mert a felsőbb leányiskola alsó négy osztályának munkája semmikép sem azonosítható a polgári leányiskoláéval.

1*