Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1911

X Az 1911/12. iskolai évben tárgyalt olvasmányok, szavalmányok és írásbeli dolgozatok

66

Egyetemes irodalomtörténet. Shakespeare élete és művei. Moliére, előzői és hatása. A XVIII. század irodalmának áttekintése. XIX. század. A francia romanticizmus. Hugo Viktor föllépése. Az Ernáni-per. A romantikusok térfoglalása. G. Sand, Musset, Mérimée, Nodier, Dumas pére, A dráma. Az angol irodalom a XIX. század elején. Wordsworth. Shelley. Byron. Burns. Longfellow. — A német romanticismus. A reakció. — Az északi irodalmakból: Ibsen, Björnson. — A tanítás teljesen a megfelelő irodalmi művek bemutatása és olvastatása kapcsán folyt.

Esztétika. A formaérzés elvei. Esztétikai megérzés. Szimpátia és antipátía. A szép módosulásai. Humor, szatíra, irónia. Esztétikai ideálitás és reálitás. A művészetek esztétikája. Esztétikai negáció. Az anyag és technika hatása. A művészetek különböző fölosztásai. Aforizmák az egyes művészetekről. Technikai művészetek esztétikája. Stilizálás. Dekorativ művészetek A lira, dráma és epika esztétikája. A művészetek esztétikai és etikai értékelése. Az esztétika keletkezése, fejlődése és föladata a jövőben. A művészetek helye az emberiség szellemi és erkölcsi javai közt. A psychologia alaptörvényei. A nyelv, a vallás, a jog, az erkölcs, a művészetek psychológiája. Erkölcsi javak, kötelességek és erények tana. Általános erkölcsi törvény. A jog és erkölcs dogmatikus és evolucionisztikus fölfogása. Ösztön, lelkiismeret. Forma- lisztikus és teoiogikus etika. A cselekvés objektiv és szubjektív értékelése. Determinizmus. Hipotézisek a jótett jutalmának elnyeréséről. Egoizmus, altruizmus, az egyéniség feláldozása. Etika és metafizika. Világnézet, az egyén filozófiája. Olvasmány : Diderot tanulmányai, Alexander B.: A művészet.

Történelem. A legújabb kor története a francia forradalomtól máig; különös tekintettel a politikai, művelődési’ és közgazda- sági viszonyokra. A szocializmus történeti fejlődésének áttekintése.

Művészettörténet. A művészi stílusra ható körülmények : a megrendelő, a mecénás szerepe (a római egyház befolyása az építészetre az V. századtól a XVII. századig. Ókeresztény, román, gótikus, renaissance építés, festészet, szobrászat.) A művészegyéniség (Dürer és Holbein, Velasquez és Murillo, Rembrandt és Rubens ) Az iskolák. Az irányok, a renaissance festészete és szobrászata. A modern művészet. Az örökség, a modern művészet, anyaga, technikái az új társadalmi viszonyok, az új szükségletek és új lelkűiét befolyása a modern stilus alakulására. Építészet, szobrászat, festészet, művészi ipar.