III. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1921

\

A vallás- és közoktatási minisztérium az igazgató és tanári testület régi óhajának eleget téve, 11.514/921. V. sz. rendelettel megengedte, hogy az intézet címében a honalapító «Árpád1» nevet vehesse föl. E név megválasztásában irányadóul szolgált, hogy Árpád fejedelem a magyar föld meghódítója és megalapítója, az ország alap- vagy vérszerződésének, mely a szabad magyar alkotmány talpköve, megteremtője. A nemzeti hagyomány szerint a nagy fejedelem a Felvidék, a Tiszántúl, Erdély és a Duna-Tisza közölt fekvő országrészeket meghódítván, a Duna jobbpartjára vonóit és Etel várában, a mai Óbudában ütötte föl székhelyét. Innen indultak ki diadalmas csapatai a Dunántúli országrész meghódítására 907-ben meghall. A magyar nemzet a nagy fejedelem holttetemét ősi szokás szerint eg'y patak mellé temette, melyet még a rómaiak vezettek Óbudába. Sírja felett utóbb az Álba Maria templom épült, melynek mai nyomát a református hitközség1 házának építésekor vélték föltalálni.