III. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1913

II. Az intézet működése

40

lévő helyi érdekű vasútról a széltől lefújt kalapja után leugrott s a vonat kerekei darabokra tépték. Intézetünkből az igazgató, Ágner Lajos dr., Párdányi Lajos dr., Kerékgyártó , Kiss Ernő, Huber Árpád és Marks Lipót tanár vett részt kis tanítványunk temetésén s koszorút helyezett a ravatalra, hogy e7zel is dokumentálja tanítványunk iránt való szeretetünket. A gyászszertartást Tichy Gyula dr. hitoktató végezte. A koporsónál Bartos Ferenc I. A) oszt. tanuló és Kerékgyártó trajter László Árpád tanár, a sírnál Foerk Károly '■A> OS2T- TVili. oszt. tan. búcsúztatta el a szerencsétlen iskolatársat, ill. tanítványt.

Az igazgató a május 2-án tartott konferencián az elŐA fordult vasúti szerencsétlenség kapcsán, körkérdést intézett a vidéken lakó szülőkhöz, hogy mikép lehetne ily szerencsétlenséget és a rendetlenségeket elkerülni.

A szülők beérkezett megjegyzései a következők:

A szentendrei vonaton: Ritkán jár vonat, (csak órán- kint). Helykeresés közben a vonatot elindítják s a tanulók kénytelenek felugrani, hogy le ne maradjanak. Hiányos a felügyelet, kevés a kocsi, kevés a kalauz: 10—12 kocsira jut egy. Külön kocsi kellene a tanulók számára, ahol fel- „ ügyelet alatt lennének. A tanulókat ki kellene oktatni a fel- és leszállás módjára. A kocsik piszkosak s télen nincsenek rendesen fűtve. Óbudánál nincs fedett váróhely; a Darautcánál megállóhely kellene. A Császár-fürdőnél nehéz leszál- t lani a Máv. tolatása miatt; a vonatot a feltéleles megállóhelynél elindítják, mielőtt mindenki leszállt volna. A Császárfürdőnél sincs fedett várakozó hely. A személyzet érzéketlen a gyermekekkel való bánásmód iránt. A tanulóknak korán kell hazulról elindulni és délután későn érkeznek haza. 12 és 2 óra között nincs vonat s így a tanulók ez idő alatt csavarognak.

Budapesti III kér. főgimn. Értesítő. 1