III. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1911

VIII. Rendkívüli munkásság

100

mékei jelennek meg vagy a teljes intézeti zenekarra, vagy kisebb kamarai együttesekre rendezve. E sorozatban eddig a következő 19 mü jelent meg:

1. Erkel: Himnus. — 2. Lenz: Intézeti induló. — 3. Wagner: Lohengrin. — 4. Mozart: Figaro. — 5. Lenz: Missa solemnis. — ő. Beethoven: Két dal. — 7. Lenz: Menuetto. —

8. Lecocq: Angot. — 9. Lenz: Aurora keringő. — 10. Verdi: Trovatore. — 11. Lenz: Togo — 12. Krier: Éjféli keringő. — 13. Kálmán: Az obsitos. — 14. Lenz: Tornazenék. —

15. Bizet: Carmen. — 16. Rubens: Hollandi dal. — 17. Erkel: Hunyadi. — 18. Lenz: A két Emil. — 19. Ahl: Zsidó fantázia.

Mivel minden nem hivatásos énekkart, zenekart csak a gyakori nyilvános szereplés ösztönöz intensivebb munkára, az volt az intenció, hogy úgy a zenekar, mint az énekkarok minél többször álljanak közönség elé.

Az egyházi énekkar az intézeti zenekarral november 1-én, Mindenszentek ünnepén a császárfürdői kápolnában szép számú, meghívott közönség jelenlétében előadta Lenz: Missa solemnisét. A vegyeskar az intézeti ünnepélyeken és licealis előadásokon (1. ott) szerepelt egy-egy chorussal. Az intézeti zenekar ugyancsak a licealis előadások alkalmával adott egy-egy számot, 6 ízben pedig az intézet falain kívül működött sikeresen. December 2. és 3-án az újlaki polgári leányiskolában jótékony célra színre került Lenz Ferenc: „A két Emil'1 című bohózata, mely alkalommal a szerző vezénylete alatt az intézeti zenekar adta a darab zeneszámait. Március 17. és 24-én sétahangversenyt adott a Császárfürdőben rendezett mükiállításon, az intézeti dísztornán pedig a szabadgyakorlatok zenéit, az intézeti indulót és egyéb hangulatkeltő darabot adott elő. A zenei élet legkomolyabb momentuma az 1912. évi január 6-án rendezett hangverseny volt.

A hangversenyt Tannhäuser, Einzug der Gäste auf Wartburg részlete nyitotta meg. A helyenkint nehezebb Liszt transcriptiót Feicht Károly VII. és Hübner Tibor V. adta elő zongorán. Következett Komor Vilmos Vili. hegedű soloja (Spohr: II. Concert, I. tétel), majd Rozgonyi László VII. elszavalta Sajó Sándor tanár Togo cimű költeményét. A sza-