III. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1911
IV. A testület
36 1904. Balázs István dr, Szidarovszky János, Radios Gyula, Reif Pál, Csernay József, Fallenbüchl Tivadar, Balázs Endre dr. 1905. Goldziher Károly dr., Kéki Lajos dr., Kmetykó János, Latkóczy Mihály f, Fludorovics Zsigmond, Melles Emil. 1906. Szabó István, Szalkay Alfonz, Bussay Tivadar, Bogojevics Ghenadin, Kiss Arnold dr.. Fridi Fiigyes. 1907. Munkácsi Kálmán dr., Thym Adolf. 1908. Pinkert Ede dr. f, Riesz Frigyes dr., Harsányi Lajos, Bohdaneczky Imre, Erdész Ernő, Grajfel Béla, Nagy János, Vallen- tinyi Aladár, Zékány Gyula, Bálint Antal, Eskenázy Licco, Pastinszky János. 1909. Jaeger Imre, Danielisz Sándor, Kuncze Géza. 1911. Baciu János, Holzträger Frigyes dr., Kökény Ferenc, Nagy Sándor, Wieser István, Boksái János. A tanárok irodalmi és művészi munkássága. Morvay Győző dr.: Cikkeket és bírálatokat írt a „Magyar Középiskolába“, az „Irodalomtörténetbe“, „Heinrich Albumba“ a „Nagy Lexikonba“, „Phil. Közlönybe“ és az „Ifjúsági Testedzésbe.“ Alszeghy Zsolt: a M. Tud. Akadémia Régi Magyar Könyvtár c. vállalatában sajtó alatt van két kötete (IliéiJános Tornyos Pátere; Csiksomlyói iskoladrámák;) cikkeket és ismertetéseket írt az Egyetemes Philologiai Közlönybe, Budapesti Szemlébe, Irodalomtörténetbe és Magyar Középiskolába. Sajtó alá kész: Petőfi és az ötvenes évek lírája. Nagyobb cikkei 1. a Gyöngyösi Haniszegylet Évkönyvében (Vida facetiái Kovachich és Szatsvay folyóiratterve; két pásztor- ének] ; 2. A Heinrich-emlékkönyvben: Garay Kán László- darabja. 3. Az E. Ph. K.-ben: Az erszény (isk. dráma). Ágner Lajos: Kisebb-nagyobb cikkeket írt az Irodalomtörténetbe, Kultúrába, az Országos Tanáregyesületi Közlönybe. Barthos Indár: fölolvasott „II Rákóczi Ferenc koráról“ a főgimn. szabad líceumában; 22 szabad előadást tartott az „Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület“ óbudai munkásgimnáziumában az egyetemes és magyar történelemből, könyvismertetést közölt az „Irodalomtörténet“-ben. Frank Ferenc: Az „Alföldi Magyar Közművelődési
