IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1920
II. Iskolánk az 1920-21. iskolai évben
8 több tagját kellett helyettesíteni. A téli hónapokban tanítványaink között is felütötte fejét az ijesztő vörheny-járvány, azonban az összes esetek — számszerűt 5, — enyhe lefolyásúak voltak és hál’ Istennek áldozatot nem kívántak. A tavaszi hónapok óta elég nagy számban fordultak elő kanyaró esetek, sőt szemkötöhártyagyuladások is. Intézetünket a tél folyamán két ízben kellett alaposan fertőtleniteni. Az egészségi állapot azonban általában mégis kielégítőnek mondható. Valláserkölcsi nevelés. Nevelői tisztünk megértéséből kifolyólag, valamint a szülői házzal és tanítványainkkal szemben vállalt kötelezettségünk hatása alatt mindent elkövettünk, hogy növendékeink szivében a valláserkölcsi érzést meggyökereztessük, kimélyítsük, hogy azáltal a gyermeki léleknek igazi lelki táplálékot nyújthassunk s megteremthessük szivükben azt a legbiztosabb alapot, melyre minden józan és tisztességes nevelői munka felépülhet, mely legbiztosabb támasza lesz felnőtt korukban az élet küzdelmeiben, amelyből fakadhatnak egyedül az igazi hazafiasság és emberi kötelességek legnemesebb erényei. Komoly buzgalommal voltunk azon, hogy növendékeink felekezeti különbség nélkül teljesítsék a vallásuk parancsolta kötelmeiket, sőt önkéntes buzgósággal vegyenek részt, amennyire a Rendtartás megengedi, vallásuk hitbuzgalmi ténykedésein. Az évet minden felekezet évmegnyitó istentisztelettel kezdette meg, melyen növendékeink felekezetenként résztvettek. Vasár-ünnepnapjaikat isteni tisztelettel szentelték meg, az évet pedig felekezetenként hálaadó istentisztelettel fejezték be. Róm. kath. növendékeink körében a Mária- kongregáció fejtett ki áldásos működést, nagy buzgósággal tartva meg minden második héten üléseit. Az évenként szokásos lelkigyakorlatok márc. 21., 22., 23-án voitak, utána a növendékek szentgyónáshoz és áldozáshoz járultak. Május hó 24-én intézetünk r. k. növendékei Szent Margit királykisasszony emlékének tiszteletére elzarándokoltak a róla elnevezett szigetre, egykori zárdájának romjaihoz, hol szentmisét és beszédet hallgattak. A protestáns növendékek október 31-én a reformáció emlékünnepét, valamint az evangélikus tanulók a wormsí ediktum 400 éves évfordulóját ünnepelték meg felekezetűk körében. Az izraelita tanulók a Rendtartásban előírt ünnepnapokon szintén fel voltak mentve a tanítás alól. Ifjúsági ünnepélyek. Ifjúságot ünnepélyeket több ízben tartottunk és azon mindegyikén az igazgató s a tanári kar valamely tagja intézett beszédet az ifjúsághoz. Törekvésünk volt, hogy az ünnepélyeket a mélységes hazafias érzés melegágyaivá tegyük, hogy rámutassunk azokra a mérhetetlen szenve- 'désekre, amelyek szegény hazánk sorsában mindnyájunk sorsa lettek, azokra a feladatokra, melyek a jövő generációra várnak, azokra az erényekre, amelyekre egy jobb jövő megteremtésében a magyar hazának részükről szüksége lészen. Az évet megnyitó ünnepéllyel kezdtük szeptember 5-én és június 29-én záróünnepéllyel fejeztük be. November 2-án elhunyt Igazgatónknak Wolf Ágostonnak emlékére halálozásának évfordulójára kegyeletes gyászünnepélyt rendeztünk. A templomi gyászszertartás után intézetünk tornatermében nagyszámú előkelő közönség jelenlétében róttuk le kegyeletünket megboldogult halottunk iránt. A kegyeletes megemlékezést dr. Andreánszky Jenő tagtársunk tartotta. Október 6-án az aradi vértanuk emlékére gyűltünk össze; ekkor dr. Vid Viktor beszélt az ifjúsághoz. Március 15-én a márciusi nagy napokat ünnepeltük; ez alkalommal dr. Papp Károlyné méltatta a nagy nap jelentőségét. Június 12-én a »Magyar Jövő“ ünnepélyét tartottuk meg, melyen dr. Tichy Margit tanárnő fejtegette az intézmény célját és jelentőségét. Ifjúságunk és tanártestületünk a felsőbb tanügyi hatóságok rendeletére több ízben részt vett a magyarság hazafias és társadalmi ünnepélyein, melyek közül a májás 28-iki gróf Apponyi Albert tiszteletére rendezettet emeljük ki kiváltképen, amely úgy a rendezés mintaszerűsége, mint bensőségénél fogva sokáig emlékezetünkben marad.
